Infostart.hu
eur:
392.38
usd:
340.98
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség elnöke, Friedrich Merz német kancellár és Oliver Blume, a Volkswagen Csoport és a Porsche vezérigazgatója (b-j) a müncheni Nemzeközi Autószalon (IAA) megnyitóján 2025. szeptember 9-én. A németországi járműipari seregszemle szeptember 14-ig tart.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kezd úrrá lenni a pánik az EU-ban a kínai autóipar előrenyomulása miatt

Az Európai Bizottság december 10-én terjesztheti elő javaslatait az autóipar megsegítését szolgáló legfontosabb intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek része lehet a szén-dioxid-kibocsátási célok felülvizsgálata is. A cél a kínai függés csökkentése és az európai beszállítók védelme.

Antonio Filosa, a Stellantis vezérigazgatója nemrég bejelentette: a vállalat támogatja Németország törekvéseit, hogy lazítsanak a belső égésű motoros járművek forgalmazásának 2035-ös tiltására vonatkozó uniós szabályozáson. Az Európai Autógyártók Szövetsége már évekkel ezelőtt kritizálta a 2023-ban elfogadott, a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését célul kitűző EU-s intézkedést – emlékeztet cikkében a G7.

A Stellantis elnöke, John Elkann is kifejezte aggodalmait, és figyelmeztetett, hogy ha az eddigi uniós szabályok maradnak az irányadók, akkor „visszafordíthatatlan hanyatlás” veszi kezdetét az európai járműiparban. Nem véletlen, hogy ennyire egymásra talált a Stellantis és a német kormány, ugyanis Friedrich Merz kancellár és a CDU régóta ellenzi a tiltást, mivel az indoklás szerint

a kínai gyártók megerősödése és a túl lassú elektromos átmenet miatt nincs realitása.

A német kancellár azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy a tölthető hibridek, a hatótávolság-növelővel felszerelt elektromos autók és a bioüzemanyagok is szerepet kaphassanak az átállásban. Ez azért aktuális, mert december 10-én újabb javaslatcsomaggal állhat elő az Európai Bizottság az autóipar megsegítésére, és ennek része lehet a szén-dioxid-kibocsátási célok felülvizsgálata is. A Financial Times értesülése szerint a javaslatok között szerepelhet az is, hogy 70 százalékos európai tartalmat követeljenek meg az EU-ban gyártott járművek esetében.

A cél a kínai függés csökkentése és az európai beszállítók védelme lenne.

Az európai beszállítókat tömörítő CLEPA által készített felmérés szerint az európai alkatrészgyártók közel 70 százalékának közvetlen versenytársai kínai gyártók, ami a Bloomberg cikke szerint 12 százalékpontos növekedés a legutóbbi, március végén készült vizsgálathoz képest.

A G7 cikkében kiemeli: az EU inkább az alkatrészimportra és az elektromos autók piacán kihívást jelentő kínai exportra fókuszál, a kínai gyártók viszont közben a belső égésű modelljeik külföldi értékesítését pörgetnék fel még jobban.

A tíz legnagyobb kínai exportőr közül csak kettő eladásain belül vannak többségben az elektromos és tölthető hibrid modellek, Kína pedig 2024-ben már ezek exportja nélkül is a világ legnagyobb autóexportőre lett volna. Lengyelországban például 2023 óta több mint 30 kínai márka jelent meg, és a többség elsősorban benzines autókat kínál.

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs a Portfolio.hu-n megjelent írásukban a 106 egyéni választókerület 19 vármegye és a főváros közötti felosztásának azon matematikai módszerét kereste, mellyel leginkább meg lehet felelni a választási törvény előírásának, miszerint az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos választókerületi méret számtani átlagától maximum 15%-kal térhet el, és ha ez a különbség eléri a 20%-ot, kötelező a kiosztás módosítása. Egy matematikai probléma legoptimálisabb megoldására tettek javaslatot, s ennek során két hátrányos helyzetű vármegyétől elvennének egy-egy egyéni választókerületet, és azokat a szerencsés(ebb) helyzetű Pest vármegyének és Budapestnek adnák. Véleményem szerint az egyéni választókerületek számának – a listás helyek rovására történő – kettővel (108-ra) történő megemelése kézenfekvő megoldás lehetne. Továbbá úgy vélem, a választási rendszer átfogó kezelését az jelenthetné, ha a választás szabályait egy közvetlenül a nép által választott, erős legitimációjú köztársasági elnök alkotná meg egy erre létrehozott szűk grémium élén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×