Egymásnak ellentmondó hírek érkeznek az ukrajnai Bahmutból: a Wagner zsoldoscsoport vezetője szombaton bejelentette, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonták a várost (ehhez Vlagyimir Putyin orosz elnök is gratulált), az ukrán védelmi miniszter ugyanakkor cáfolta az orosz hadi sikereket. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban elmondta: a város nagy része eleshetett. Az elmúlt hetekben-hónapokban az ukrán haderőt a Wagner nyugat felé kiszorította Bahmutból azzal, hogy a nehéztüzérséggel szisztematikusan porig rombolta a várost és a fedezéket nyújtó, nagy magasságú épületeket.

Elképzelhetőnek tartja a szakértő azt, amit az ukránok állítanak, vagyis hogy még nincs teljesen orosz kézen a város, és néhány állásukat még tartják. Ezért úgy véli, szimbolikus jelentősége volt Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér bejelentésének, amellyel megelőlegezték a teljes győzelmet, ugyanis ez a közlés épp Mariupol teljes elfoglalásának évfordulójára érkezett.

"Ismerve az orosz narratívát, ezek a szimbolikus évfordulók sokszor visszaköszönnek, elég a háború elkezdésére, a győzelem napjára, a Krím elcsatolására gondolni. Ezekre az orosz hadi vezetés mindig megpróbál valamilyen eredményt felmutatni" - mondta Bendarzsevszkij Anton.

Maga a város is már csak szimbolikusan fontos a szakértő szerint. Régebben az ukrán haderő számára az itt kereszteződő utak miatt logisztikai csomópontként jelentősége volt Bahmutnak, amióta azonban az orosz erők megközelítették, majd részben körbevették a várost, ellehetetlenítették itt a közlekedést. Akkor akár ki is vonulhattak volna az ukránok, de valamiért azt a döntést hozták - erről nyilván majd utólag derül ki, hogy mennyire volt jó -, hogy maradnak és tartják a várost, sőt, március végén-áprilisban újabb tartalékokat is vezényeltek ide.

"Mindkét fél számára szimbolikus Bahmut. Az orosz fél hónapok óta próbálja eladni a város elfoglalását mint egy nagy stratégiai eredményt, mondván, így megnyílik az út a Donbaszi-medence további célpontjainak elfoglalására. Ez így nem igaz, hiszen

Bahmut az első védelmi vonalban van, utána sokkal komolyabb városok következnek,

Csasziv Jar és utána Kramatorszk, ami lényegében egy nyolc év alatt kiépített, bevehetetlennek tűnő erőd. Az ukránok pedig épp ezzel az ellenséges propagandával igyekeztek szembehelyezkedni. Számukra a szimbolikát az adja, hogy ha nem tudják az oroszok bevenni Bahmutot, akkor azt lehet mondani, hogy az egész orosz támadás, ami néhány hónapja újult erővel folyik, sikertelen."

Két okból vezényeltek ide tartalékokat az ukránok Bendarzsevszkij Anton szerint:

1. hogy feltartóztassák és kifárasszák az orosz erőket,
2. hogy elvegyék a fenti orosz propaganda erejét.

Mindeközben az ukrán elnök nagy nemzetközi körutat tett: először európai országokat látogatott meg, majd részt vett az Arab Liga ülésén, végül pedig jelen volt a világ iparilag legfejlettebb hét demokratikus országának (az EU országként van jelen), a G7-nek az ülésén Japánban, Hirosimában. Ott az úgynevezett kijevi "béketervhez" kért támogatást.

A körúttal azt kívánta bemutatni Ukrajna vezetője mind a világnak, mind Oroszországnak, hogy egy széles körű összefogás van országa mögött, ami kitart sőt erősebbé vált, miközben a háború már több mint egy éve tart. A másik ok, hogy Zelenszkij személyesen is kiharcolja a következő időszak katonai támogatását.

"December-januárban minden hír arról szólt, hogy Ukrajna és Zelenszkij tankokat és harcjárműveket kér a Nyugattól, tankok koalícióját emlegették. Több hónapos tárgyalássorozattal, január végére kristályosodott ki, hogy Ukrajna megkapja a modern harckocsikat, amik április végéig meg is érkeztek. Ezek segítségével vélhetően hamarosan megindulhat az ukrán ellentámadás. De az ország diplomáciája itt nem áll meg, a következő időszak nyugati fegyvereit próbálja most megszerezni.

Az ukrán ellentámadás - függetlenül attól, hogy lesz-e sikere vagy sem - egyszer majd ki fog fáradni, az azutáni időszak támogatásait akarja most Ukrajna megszerezni.

Ezért volt az egyik legfontosabb hír, hogy az F-16-os repülők szállítása megkezdődhet a harcoló ország számára."

Bár most itt is ellentmondásosnak tűnnek a hírek (Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy bár engedélyt ad, az amerikai hadsereg nem ad ilyen vadászgépeket Ukrajnának, miközben Moszkva nagyon kockázatos lépésként értékelte a repülők átadását), a posztszovjet térség szakértője szerint már tavaly nyáron eldöntötték, hogy Kijev kapni fog a nyugati vadászgépekből, hiszen 2022 júliusban szavazott az amerikai parlament arról, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki F-16-osokra.

Persze a gépek szállítása, az alkatrészek utánpótlása, az ukrán személyzet kiképzése idő, ezért is van az, hogy az egyes fegyverek átadása bizonyos ütemezettség szerint történik. Ezért valószínű, hogy ezen vadászgépek átadásának dátumát és módját is már tavaly eldöntötték, a pilóták oktatása pedig már zajlik.

Bár az Egyesült Államok azt mondja, nem fogja közvetlenül átadni az F-16-osokat, de Zelenszkij közelmúltbeli európai körútján létrejött az úgynevezett "vadászgép-koalíció", és Nagy-Britannia, Hollandia, Németország, Franciaország kijelentette, hogy szerezni fognak ilyen eszközöket Ukrajna számára.

"Vagyis feltehetőleg vásárolni fognak az Egyesült Államoktól. Ilyen szempontból nagyon fontos a G7-es csúcson elhangzott kijelentés, miszerint nem fognak ellenkezni, ha más országok Ukrajnának F-16-os gépeket adjanak át. Vagyis szerintem ez a dolog már eldőlt és valamikor az ősz folyamán meg is érkezenek a vadászrepülők."

(A nyitóképen: Megsemmisült orosz páncélozott harci jármű roncsa mellett ültet növényeket egy férfi a kijevi régióban fekvő Velika Dimerka faluban 2023. május 17-én.)