eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő magánkihallgatásra érkezik Ferenc pápához a Vatikánban 2023. május 13-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Kiderült, Volodimir Zelenszkij épp ellenkezőleg üzent Bahmutról, mint elsőre hitték

Számos ügyben kérdezték a G7 csúcstalálkozón, mielőtt Joe Biden amerikai elnökkel találkozott.

Volodimir Zelenszkijt vasárnap a hirosimai G7-csúcson a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott találkozó előtt újságírók arról kérdezték, továbbra is Kijev ellenőrzése alatt áll-e Bahmut.

Az ukrán elnökazt válaszolta:

"Nem hiszem."

Hozzátette: ott tragédia történt, a város teljesen elpusztult. "Ma Bahmut csak a szívünkben él" - tudósított a Reuters.

Oroszország szombaton azt állította, hogy teljesen elfoglalta az összetört kelet-ukrajnai várost, ami ha igaz (az ukránok szombaton cáfolták), akkor a 15 hónapos háború leghosszabb és legvéresebb csatája ért volna véget. A Bahmut elleni hosszú harcot a Wagner zsoldoscsoport csapatai vezették, akik időközben komoly ellentétbe kerültek a reguláris katonai erők helyi vezetésével és a moszkvai katonai elittel is. A háború előtt 72 ezer lakosú város fontos közlekedési csomópont és a Donyec-medencében kiépített ukrán védvonal fontos eleme volt. A város birtoklásáért folytatott harcok augusztus 1-jén kezdődtek.

Frissítés: Korábban hírügynökségek Zelenszkij szavait úgy értelmezték, a város elesett. Az ukrán elnök szóvivője azonban később a Facebook-oldalán azt írta, hogy Zelenszkij nem erősítette meg, hogy az orosz erők elfoglalták az ostromlott várost.

Szergej Nyikoforov szerint Zelenszkij kijelentésével cáfolta Bahmut elfoglalását.

Időközben a Sky News azt írta, Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált csapatainak - a Wagner rohamegységeinek, valamint az orosz fegyveres erők összes katonájának, aki biztosította számukra a szükséges támogatást és a szárnyak védelmét -, hogy elfoglalták az ukrajnai várost és közölte, hogy minden ott harcoló állami kitüntetést fog kapni.

Az ukrán elnök vasárnap globális támogatást kért Kijevnek az ukrajnai orosz háború befejezésére irányuló "béketervéhez", és azt mondta a G7 vezetőinek, hogy az abban foglaltak az "észszerűség nyilvánvaló kifejezése".

A csoport vezetőihöz intézett beszédében, amelynek szövege felkerült az elnök honlapjára, azt mondta: "még egy elv, a racionalitás, amely egyesít bennünket". Hangsúlyozta: "mindig gyakorlatilag az értékeink védelmében cselekszünk. Az ukrán béketerv pedig a racionalitás nyilvánvaló kifejeződése. Köszönöm, hogy támogatják tervünket".

Zelenszkij a közösségi médiában közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy a tervet a G7-ek vezetőinek a hirosimai csúcstalálkozón ismertette.

Telegram üzenetküldő alkalmazásán azt írta:

"Úgy dolgoztuk ki a béketervet, hogy annak minden egyes pontja mögött ENSZ-határozatok álljanak. Úgy, hogy a világon mindenki kiválaszthatja azt az utat, amelyhez hozzá tud járulni.

Japántól az arab országokig, Európától Latin-Amerikáig támogatókra talál a béketervünk".

Zelenszkij sürgette a nyugati szövetségeseket és más országokat, hogy mind gazdasági, mind katonai intézkedésekkel támogassák Kijevet, miközben Oroszország 15 hónapja tartó háborúja elhúzódik.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×