A jövő generációiért felelős walesi biztos azt ígéri a kísérlettel kapcsolatosan, hogy növeli a produktivitást, jobb munka–magánélet-egyensúlyt biztosít, csökkenti az ország karbonlábnyomát és még 38 ezer munkahelyet is teremt. Sophie Howe szerint a pandémia emberek lelki egészségére gyakorolt hatása megmutatta, hogy ennek a változásnak most van itt az ideje.

"Az elmúlt száz évben mit sem változott a munkával töltött idő mennyisége, itt az idő vitát nyitnunk arról, hogy eljött-e a változás ideje. Nagy kihívások elé nézünk a jövőben, rá kell jönnünk, hogyan viseljük egy öregedő társadalomban szeretteinknek gondját, és miként oldjuk meg a mentális egészséggel kapcsolatosan gyülekező gondokat. Szerintem az erről a kérdésről folytatott beszélgetések is a megoldás részét képezhetik majd" – mondta el a biztos a Euronewsnak.

Még csak javaslat

A terv szerint a négynapos munkahetet fizetéscsökkentés nélkül vezetnék be a közszférában: itt dolgozik a walesiek negyede. Jellemző rájuk, hogy többször jelentenek beteget, mint a magánszféra dolgozói, ennek okai közt pedig

a stressz, a túlóra és a gyenge mentális egészség húzódnak meg.

A walesi kormány a magánszférát is biztathatná a terv szerint a változás bevezetésére, és együtt dolgozna szakszervezetekkel is a munkaórák csökkentésének érdekében. A kísérlet egymilliárd fontba kerülne, amennyiben a walesi kormány elfogadná Howe javaslatát – erre nincs kötelezettsége.

A walesi embereknek tetszene a megoldás

"Felismerjük a rövidebb munkahétben rejlő potenciális előnyöket, és néhány walesi vállalkozás máris kifejezte érdeklődését az ebbe az irányba való elmozdulás iránt. Figyelembe vesszük a más országokban megvalósuló kísérleti projektek előrehaladását, és megvizsgáljuk, hogy Wales milyen tanulságokat vonhat le belőlük" – mondta a kormány szóvivője a The Guardiannek.

Közvélemény-kutatás szerint

a walesiek többsége támogatná a tervet,

igaz, azzal kapcsolatban felmerült az érv, miszerint nem adhat megoldást minden szektor problémáira.

Izlandon siker volt

Spanyolország és Új-Zéland is érdeklődik a modell iránt, Izland pedig két kísérletet folytatott is a közszféra bevonásával: azok végeztével a részt vevők

jobb mentális egészség mellett ugyanolyan vagy még jobb produktivitást mutattak.

Ezeknek a kísérleteknek van is üzenete a walesi kezdeményezés számára.

Az izlandi négynapos hetet célzó kísérletek a nagy munkaterhelésű és stresszes osztályokon dolgozókra összpontosítottak, ahol a többletszabadság nagyobb valószínűséggel éreztette hatását. Az izlandi tisztviselők együttműködtek az ország szakszervezeteivel is: ez 2019-ben komoly változáshoz vezetett, amikor is az izlandi szakszervezetek új kollektív szerződést tárgyaltak az ország vállalkozói szövetségével, ez pedig megnyitotta a munkahét szélesebb körű lerövidítésének lehetőségét.

Az északi ország tisztviselői azonban lekicsinyelték a lépés hatását, az egyik szakszervezeti vezető szerint ez "nem nagy győzelem", mert nem tartalmaz garanciát a munkahét lerövidítésére.