eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, első védelmi miniszterhelyettes (j) a védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén Moszkvában 2021. december 21-én.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, első védelmi miniszterhelyettes (j) Moszkvában 2021. december 21-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Az orosz és az amerikai vezérkari főnök tárgyalt egymással

Telefonon tárgyalt egymással Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium. Cikkünk frissül.

A szűkszavú közlemény szerint a két katonai vezető megvitatta "a nemzetközi biztonság aktuális kérdéseit".

Amerikai részről az elmúlt hetekben többször is elhangozott az a vád, hogy Oroszország Ukrajna megtámadására készül, amit Moszkva rendszeresen valótlanságnak minősített.

Wallace: Sojguval nem voltunk sem süketek, sem vakok a tárgyaláson

Sem süketek, sem vakok nem voltak a felek a brit és az orosz védelmi miniszter pénteki moszkvai tárgyalásán - jelentette ki Ben Wallace, a londoni védelmi tárca vezetője a moszkvai brit nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján.

Wallace arra reagált, hogy előző nap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a "süketek párbeszédéhez" hasonlította a brit hivatali partnerével, Liz Truss-szal folytatott tárgyalását.

A brit védelmi miniszter olyan konstruktívnak, őszintének és tárgyszerűnek minősítette a Szergej Sojguval folytatott tárgyalását, amilyet el lehet várni a katonáktól.

Kijelentette, hogy mind orosz kollégája, mind Valerij Geraszimov vezérkari főnök arról biztosította őt, hogy Moszkva nem szándékozik megtámadni Ukrajnát.

Norvég hírszerzés: Oroszország mindent előkészített egy nagyszabású hadművelethez

Hadműveleti szempontból minden kész egy nagyszabású orosz hadművelethez Ukrajnában - vélte pénteken a norvég katonai hírszerzés vezetője, aki szerint a döntés már csak a Kremltől függ.

Az oroszoknak "mindenük megvan, amire szükségük van, kezdve egy kisebb kelet-ukrajnai inváziótól Ukrajna-szerte végrehajtandó kisebb támadásokon át egy teljes ukrajnai invázióig, esetlegesen egész Ukrajna, illetve az ország bizonyos részeinek elfoglalásáig" - jelentette ki Nils Adreas Stensones altengernagy.

"Most már elsősorban (Vlagyimir) Putyin elnök dönti el, hogy megtegye-e vagy sem" - tette hozzá.

Az altengernagy a NATO-tagállam skandináv országgal kapcsolatos kockázatoknak a norvég biztonsági szolgálatok által tartott éves értékelésén beszélt erről.

Stensones szerint több mint 150 ezer orosz katonát vonultatták fel Ukrajna határai mentén, Oroszország legfejlettebb fegyvereivel és minden szükséges logisztikával.

"Nagyon nehéz megmondani, hogy valószínű vagy valószínűtlen (egy offenzíva), mert kizárólag az orosz elnöktől függ a döntés" - hangsúlyozta a hírszerzési vezető.

A nyugati országok szerint Oroszország inváziója küszöbön áll a szomszéd ország ellen, amit Moszkva tagad.

Kelet-Ukrajnában 2014 óta dúl háború a kijevi hadsereg és az oroszbarát szakadárok között, akiket a közvélekedés szerint Moszkva támogat katonailag és pénzügyileg.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken ismét figyelmeztetett egy fegyveres konfliktus valódi veszélyére, míg Antony Blinken amerikai külügyminiszter friss nyilatkozata szerint Oroszország "bármelyik pillanatban" lerohanhatja Ukrajnát.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×