A Politicónak név nélkül nyilatkozó tisztviselők azt is elárulták, hogy a javaslat több sebből is vérzik. Egyrészt nem tisztázott, hogy milyen szélességű legyen az ütközőzóna, másrészt azt sem tudni: milyen nemzetiségű csapatok felügyelnék a fegyvernyugvást. Eddig ugyanis csak Párizs és London jelezte, hogy hajlandó lenne békefenntartókat vezényelni Ukrajnába, ellenben mind Berlin, mind pedig Varsó elzárkózik ettől.

A németek és a lengyelek is attól tartanak, hogy az oroszok nem lennének tekintettel egy nemzetközi megállapodásra, és ha úgy adódna, rátámadnának a tűzszüneti ellenőrökre.

„A nyugati szövetségesek kétségbeesetten kapaszkodnak egy szalmaszálba”

– jellemezte a helyzetet az újságnak a Pentagon egyik korábbi vezető munkatársa. Jim Townsend, aki Barack Obama elnöksége idején az európai és a NATO ügyek felelőse volt, hozzátette: „Az oroszok nem félnek az európaiaktól. Nagyon téved, aki azt hiszi, néhány brit és francia katona majd visszatartja őket attól, hogy tovább nyomuljanak Ukrajna belseje felé.”

Ezzel a véleménnyel más diplomaták is egyetértettek, mondván, egy ütközőzóna esetleg közelebb viheti az oroszokat a még el sem foglalt ukrán városokhoz. Ráadásul a javaslat mindenképpen azt igényli, hogy Kijev lemondjon bizonyos területeiről, amit egyelőre vonakodik elfogadni. Ellenben az oroszoknak tetszik az elképzelés, hiszen Vlagyimir Putyin elnök is többször beszélt már arról, hogy valamiféle ütközőövezetet kellene létesíteni a NATO és Oroszország között. Igaz, ő egész Ukrajnát szeretné ebben a szerepben látni.

A mostani javaslat további buktatója lehet az is, hogy a Kreml eddig mereven elutasította NATO-katonák Ukrajnába küldését, még akkor is, ha békefenntartóként érkeznének. De egyelőre nincs is olyan, szövetségen kívüli állam, amely jelezte volna, hogy csapatokkal venne részt egy ukrajnai tűzszünet ellenőrzésében. Sőt, a németek és a lengyelek mellett az amerikaiak sem akarják, hogy a katonáik ukrán földre lépjenek. Donald Trump ezt a leghatározottabban leszögezte, méghozzá azzal megtoldva, hogy a konfliktus lezárásában az európai NATO-államokra hárul a feladatok túlnyomó része. Az Egyesült Államok csak külső támogatást hajlandó adni ehhez.

Ám még azt sem tudni, hogy ez pontosan mit jelent. Amikor péládul nemrég az európai tisztviselők a Pentagontól kértek segítséget a műholdas megfigyelésekhez és légi támogatásokhoz, az amerikai katonai vezetés azt közölte, hogy csak a lehető legkisebb mértékben akar részt venni az ilyen feladatokban. Bár ehhez az Egyesült Államok rendelkezik a legtöbb és legjobb eszközzel. Mindezt annak dacára közölte a Pentagon, hogy korábban Trump elnök még azt ígérte: Washington minden létező módon szavatolni fogja egy esetleges békemegállapodás betartását.

Így az európai NATO-államok most arra várnak, hogy az amerikai vezetés végre eldöntse, mennyire akar belebonyolódni az ukrajnai béketeremtésbe. Washington viszont előbb azt akarja, hogy az európaiak kiterítsék a kártyáikat, árulják végre el, mi mindenre lennének hajlandók. „Egyelőre csak kerülgetjük egymást” – mondta az egyik európai tisztviselő.