Infostart.hu
eur:
382.86
usd:
331.53
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: MÁV

Elindult egy országos probléma kezelése: nagy segítséget kapnak a kerékpárosok

A cél, hogy megkönnyítsék a biciklisek számára a kerékpárjuk feltolását az aluljárókból vagy a felüljárókra. Kádár Melinda, a Magyar Kerékpárosklub kommunikációs munkatársa az InfoRádióban azt mondta, sokan vártak erre a megoldásra, de nem lehet leállni, további vasútállomásokon is ki kell helyezni tolósíneket.

Országszerte 25 vasútállomáson válik könnyebbé a kerékpárosok közlekedése a nyáron kialakított, csúszásgátló anyagú tolósíneknek köszönhetően. A MÁV közölte: kiemelten fontosnak tartja, hogy a biciklivel közlekedők minél könnyebben tudják megközelíteni az állomásokat, vagy onnan akadálymentesen tudjanak eljutni az úti céljukhoz. A kerékpáros tolósínek 12-15 cm szélesek, V/U profilú, polimer kompozit anyagból kialakított vályúk. A projekt az Aktív Magyarország Program támogatói részvételével valósult meg, 35 800 000 forint támogatás felhasználásával. A helyszínek kiválasztásában a MÁV segítségére volt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkársága és a Magyar Kerékpárosklub.

A kerékpáros egyesület kommunikációs munkatársa az InfoRádióban felidézte, hogy 2024 elején elindítottak egy petíciót, amit azok írtak alá, akik egyetértettek azzal a kezdeményezéssel, hogy kerékpárbarátabbá kellene tenni a vasútállomásokat. A korábbi tapasztalatok és visszajelzések ugyanis nem voltak megnyugtatóak ezzel kapcsolatban. A petíció kezdeményezői arra tettek javaslatot, hogy legyen a lépcsőknél tolósín minden egyes vasútállomáson, továbbá biztosítsák a biztonságos kerékpártárolást.

Első lépésben 2025 nyarára sikerült elérni, hogy 25 település vasútállomásán szerelték fel a csúszásgátló anyagú tolósíneket. Ezekből összesen 891 méternyit telepítettek a következő állomásokon: Agárd, Albertirsa, Balatonalmádi, Balatonfenyvesi kisvasút, Budapest Városház téri állomás (Budafoki aluljáró), Demecser, Gárdony, Győr, Győrszentiván, Kisvárda-Hármasút, Komárom, Levél, Mezőtúr, Mosonmagyaróvár, Nagykáta, Nagyszentjános, Nyírbogdány, Pécs állomás (Verseny utca), Pestszentlőrinc, Siófok, Szárliget, Szolnok, Tata, Üllő, Vecsés.

Kádár Melinda kiemelte: arra törekedtek, hogy minél több olyan helyen, helyszínen lehessen tolósín, ahol turisztikai célú kerékpározás is zajlik, ezért például a Velencei-tó és a Balaton környéke prioritást élvezett. Ugyanakkor azt is szem előtt tartották, hogy

több olyan település is bekerülhessen a programba, ahol inkább a hivatásforgalmi bringázás vagy közlekedési célú kerékpározás a jellemző,

vagyis a munkába, iskolába járáshoz, ügyintézéshez vagy bevásárláshoz használják az emberek a biciklit. Sokan ugyanis az otthonuktól eltekernek a legközelebbi vasútállomáshoz, ahol lerakják a kerékpárt, és vonatra szállva folytatják útjukat. Sőt egyre gyakoribb, hogy az utasok biciklivel szállnak fel a vonatra, ez is fontos érv volt a tolósín mellett, hiszen így sokkal könnyebben fel lehet tolni a lépcsők mellett a kerékpárt. Azoknak is nagy segítség a tolósín, akik nagy csomaggal pakolják meg bringájukat, mivel egyszerűbben eljuthatnak a peronhoz a jelentős súlyt cipelve.

Kerékpáros tolósín a vecsési vasútállomáson. Fotó: MÁV
Kerékpáros tolósín a vecsési vasútállomáson. Fotó: MÁV

A Magyar Kerékpárosklub kommunikációs munkatársa megjegyezte: a MÁV részéről fontos szempont volt az is, hogy az adott településen legyen egy bizonyos szintű kerékpáros forgalom és lehetőleg olyan állomásokra kerüljenek tolósínek, ahol nincs lift vagy nincs megoldva más módon az akadálymentesítés. Kádár Melinda szerint

folytatódnia kell a programnak, és bővülnie kell a településlistának, mert a 25 helyszín nem elegendő.

Mint mondta, az Aktív Magyarország Program vezetői is ezen a véleményen vannak, így van rá remény, hogy egyre több állomáson történik hasonló beruházás jövő évtől. A visszajelzések alapján sok utas Zugló vasútállomáson is szeretne tolósínt.

Kádár Melinda azt gondolja, egy olyan problémáról van szó, amely az egész országot érinti, ezért arra kell törekedni, hogy egyre több régióban, helyszínen helyezzenek ki ilyen eszközöket. Mint fogalmazott, nem lehet bizonyos régiókat kiemelni, hiszen az eredeti elképzelésük is az volt, hogy az összes vasútállomáson legyen tolósín. Nem is most építették ki az első tolósíneket, ez a folyamat már jóval korábban elkezdődött, de egy ponton megakadt. A mostani kezdeményezéssel az volt a Magyar Kerékpárosklub célja, hogy vegyen lendületet az egész program.

Kádár Melinda úgy véli, érdemes gyors lépéseket tenni az ügyben, hiszen a 25 említett vasútállomáson is gyakorlatilag egy-két hónap alatt felszerelték a tolósínt. Hozzátette: elindult egy jó folyamat, aminek mindenképpen folytatódnia kell, hiszen az érintettek egyre nagyobb számban veszik igénybe ezt a lehetőséget, és már nagyon várták, hogy élhessenek vele.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Vaskézzel csapnak le Dubajban a hatóságok a közösségi médiában rakétatámadásokat posztolókra. Elköltöznek az „ex-pat”-ek (a gazdagabb országok migránsait hívják így) Dubajból, az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi központjából. A luxusvárost az adómentességet kereső külföldi dolgozók, az életmódjukkal kérkedő influenszerek és – erről kevesebb szó esik – az ázsiai országokból érkezett kétkezi dolgozók népesítették be. Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború azonban Teherán célpontjává tette. Máris megjelentek a lehetséges jelöltek az „Új Dubaj” helyére.

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul. A Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával arról beszélgetünk, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×