Tizenöt éve nem vettek fel annyi hallgatót a felsőoktatási felvételi eljárásban, mint idén. Több mint 107 360 fiatal kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől. Ez már trendszerűnek mondható, hiszen harmadik éve 100 ezer fölött van a gólyák száma – ismertette az InfoRádióban a felsőoktatásért is felelős államtitkár. Varga-Bajusz Veronika előremutatónak nevezte, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű területekre jelentkezett a hallgatók 60 százaléka: tízből hatan műszaki, informatikai, természettudomány, vagy pedagógusképzésekre, illetve orvos-egészségtudományi és agrárképzésekre nyertek felvételt.

A vidéki és a fővárosi egyetemek egyensúlya is ideálisan alakult: idén már 51 százaléka a felvetteknek vidéki egyetemen kezdi meg tanulmányait, ahol megfelelő képzést, jövőképet, karriert nyújtanak a fiataloknak. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy

négyből három hallgató állami ösztöndíjas képzésen kezdi meg a tanulmányait, 2022 óta 15 ezerrel nőtt az ösztöndíjasok száma, míg 2024-hez képest is több mint kétezerrel bővült.

Ismertetése szerint nagyságrendileg több mint 155 milliárd forintot jelent az állami ösztöndíj biztosítása az államkasszában.

Pedagógusképzésekre 16 500 hallgató került be az egyetemekre. „Közülük több mint 8400-an vannak, akik tanár vagy tanító képzéseken kezdik meg a tanulmányaikat, felük a rövid ciklusú tanárképzésekre jelentkezett. Ők nem öt év múlva, hanem másfél-két év múlva már el tudnak helyezkedni tanárként. Az alapképzés a tanári módszertannal és a gyakorlattal kiegészülve ad megfelelő képzettséget” – hívta fel a figyelmet Varga-Bajusz Veronika.

Nagyságrendileg országosan több mint 46 ezer kollégiumi férőhely van az egyetemeken. Az államtitkár elismerte, hogy bár újulnak meg kollégiumok, még több olcsóbb lakhatást biztosító férőhelyre lenne szüksége a hallgatóknak. Hozzátette, hogy az egyetemi fejlesztéseknek markáns része a kollégium, és megemlítette a fővárosba tervezett Diákvárost, aminek koncepciója előkészítés alatt áll.