A főváros történetének egyik legnagyobb fejlesztési projektjére készülnek a Nagykörúton: védett kerékpársáv épül, megújulnak a fasorok és multifunkcionális szegélyzóna alakul ki – írja az Index egy háttérbeszélgetés alapján, amelynek során Bodor Ádám mobilitási vezérigazgató-helyettes, valamint Balogh Samu, a Nagykörút-program vezetője a BKK munkatársaival közösen bemutatta a nagyívű terveket. Mint elhangzott, az egész projekt mérete és komplexitása precedens nélküli a magyar közterület-fejlesztésben.

Elébe mennek a tervezésnek

A hagyományos módszerrel ellentétben, ahol a tervező érkezése után kezd el a feladat műszaki részletein gondolkodni a megbízó, itt már előre összeállították a részletes műszaki tervezést megelőzően elérhető összes szakmai tudást és víziót – hangsúlyozta Bodor Ádám. Igyekeztek begyűjteni a kollégáktól és a társcégektől az összes olyan tudást, víziót, amely megvan a Nagykörúttal kapcsolatban, hogy ne akkor kelljen elkezdeni erről a gondolkodást, amikor már a tervezésnek kellene zajlania.

Budapest egyik legnagyobb problémája, hogy veszít a népességéből, mert kiköltöznekaz agglomerációba, de közben napi három-négyszázezer autós jön be a városba, mert itt vannak a munkahelyek, az iskolák és sok minden más

– fogalmazott Balogh Samu, a Nagykörút-program vezetője.

A statisztikák drámaiak: a belvárosi kerületek a rendszerváltás utáni időszakot tekintve több esetben elveszítették a népességük harmadát. A kérdőívek szerint a kiköltözés fő okai a lakhatási problémák – kevés kínálat és magas árak –, valamint az élhetőség hiánya: kevés a zöld, túl nagy az autós forgalom.

A fővárosnak ezért az a fontos célkitűzése, hogy

a belvárost újra megtöltse élettel. Ez abszolút átgondolt stratégia: olyan BKK-s projektek, amik zöldítik a belvárosi közterületeket, csillapítják az autósforgalmat, hogy a belváros élhetőbb legyen gyalogosan és kerékpárral

– tette hozzá Balogh Samu.

A köztérfejlesztés csak egyike a komplex Nagykörút-program javasolt elemeinek:

Köztérfejlesztés: Ez a mostani projekt, amely három komponensből áll (fasor- és köztér-rekonstrukció, bringasztráda, útfelújítás).

Körútgondnokság: „Hogyha egyszer felújítjuk a közteret, nem lenne jó, ha utána koszos lenne, szemetes lenne, leromlana az állapota” – mondta Balogh Samu. Olyan különleges üzemeltetési rendszert alakítanának ki, amely megőrzi a felújítás után az eredeti állapotot.

Gazdaságfejlesztés: Az üzlethelyiségek fellendítése, jobb minőségű kiszolgálás biztosítása. Már most pozitív tendencia tapasztalható: kevesebb az üres üzlethelyiség, amit részben a korábbi beavatkozásoknak, például a kerékpársávok létesítésének tulajdonítanak.

Örökségvédelem és üzletportálok: 2015-ben készült egy átfogó anyag, ennek szeretnének lendületet adni pályázati rendszerrel, kerületekkel közösen.

Nagykörút Élmény: Különböző kulturális szereplők – színházak, mozik, könyvtárak – jobban megjeleníthető, egységes kulturális keretrendszerbe foglalása.

Négyeshatos fejlesztése: A 60 másodperces lámpaprogram kiterjesztésével már napközben is tudnak gyorsítani a villamosokon, ez a legfrissebb eredmény.

Ezen belül a köztérfejlesztés kapja a legnagyobb hangsúlyt a program jelenlegi fázisában, ami három nagy pillérre épül:

Fasor- és köztér-rekonstrukció: a BKK történetének legnagyobb fasorprojektje.

Bringasztráda: három, külföldön már bevált technológiai alternatíva a fizikai elválasztás kiépítésére.

Multifunkcionális szegélyzóna: tudományos alapon kialakított rakodási és parkolási rendszer a nagykörúti vállalkozások támogatására.

Budapest legnagyobb léptékű fasor-rekonstrukcióját tervezi a BKK

A Nagykörúton található fák állapota kritikus. A BKM FŐKERT felmérése szerint a 706 fából 426 jó, 226 rossz, 29 kritikus állapotban van, 22 pedig elhalt. Ez azt jelenti, hogy a fák 40 százaléka 10 éven belül cserélendővé válik – ami egyébként megfelel a budapesti átlagnak. A rossz állapot jelentheti a fák túlzott megdőlését, ami idővel balesetveszélyt okozhat, a fák fizikai sérülését, aminek oka lehet akár egy jármű ütközése is, vagy a mostoha körülmények által okozott elszáradást, deformálódást.

„A BKK a cég történetének legnagyobb léptékű fasor-rekonstrukciójára készül” – hangsúlyozta a Balogh Samu. A fák állapota kerületenként változó: a Szent István körúton (amely nem része a mostani tervezési feladatnak) a legjobb a helyzet, a Ferenc körúton a legrosszabb, ahol ráadásul hosszú szakaszon, a Tűzoltó utca és a Boráros tér között hiányoznak is a fák.

A BKK célja azonban nem a nagymértékű kivágás, hanem a „célzott megújítás”. A BKK úgy számol, hogy a cserélendő fák száma 40 százalékról 10 százalék alá szorítható, de a pontos számok a részletes műszaki tervezésnél alakulnak ki. A BKK kerületenként lakossági fórumokat és közös bejárást is tervez, hogy minden érdeklődő megismerhesse a fák állapotát és a javasolt beavatkozásokat. Minden, a fák jövőjét érintő kérdés csak ez után hozható meg.

a most meglévő fákon túl újakat is telepítenek, ugyanis a Nagykörút eredeti keresztmetszetének fontos része volt a kétoldali fasor, de sok helyen megszakad vagy teljesen hiányzik. A legnagyobb feladat a Ferenc körúton vár: „a Tompa utca és a Boráros tér között teljesen hiányzik a korábban létező fasor” – körülbelül 4-500 méternyi új fasor telepítése a cél, de ennek megvalósíthatósága nagyban függ a felszín alatti közművek helyzetétől.

A kerékpársávokat fizikailag elválasztják az autósforgalomtól

A legfontosabb újítás, hogy a körúti kerékpársávok fizikai elválasztást kapnak az autóforgalomtól.Erre háromféle minta is van: a koppenhágai, amikor a kerékpárút el van emelve az út szintjéről. Ez a NAgykörúton túl bonyolult lenne. A párizsi, amikor a kerékpársáv az útpálya szintjén marad, és hosszanti épített szegély választja el. A harmadik pedig a barcelonai elválasztás, ami szerelt elemekkel történik. „Megfelelő anyaghasználattal és (szinte) folytonos kiépítéssel reális alternatíva, ami illeszkedhet a Nagykörút építészeti presztízséhez is” – írják a tervek előkészítői. A végleges döntést a részletes tervezésnél, költségbecslések és közműszolgáltatói egyeztetések alapján hozzák meg.

A Nyugatitól a Corvinig: 2x1 sáv lesz sokfunkciós szegélyzónával

A Nyugati tér és a Corvin-negyed között általánosságban mindenhol 2x1 sávot alakítanak ki, így mindenhol – a villamosmegállók hosszát nem számítva – végig biztosítva lesz egy multifunkcionális szegélyzóna, amely lehetővé teszi a rakodást, megosztott járművek parkolását vagy éppen rövid idejű várakozást. A szegélyzóna kialakításához a BKK történetének eddigi legnagyobb ilyen témájú felmérését végezték el. „250 üzletet kerestek meg és tíz szakaszon vették fel, hogy milyen rakodási igények és parkolási mozgások vannak.”

Honnan lesz erre pénz?

Nagy kérdés, hogy minderre honnan lesz fedezet, különösen a kormánnyal való mai politikai háborúskodás idején.

Bodor Ádám elárulta, a tervezést a TOP Plusz Bringasztráda pályázatára megítélt 4,5 milliárd forintos alap kisebb szeletéből indítják el. „Egy ilyen fontos és összetett helyszínen nyilván nem rendelünk olyan tervet, amely csak egy bringasztráda megrajzolására irányul, hanem olyan tervet készíttetünk, amely faltól falig vázolja fel a jövő Nagykörútját” – fogalmazott Bodor Ádám.

A teljes átalakítás 4,5 milliárdból nem megvalósítható, ezért a fasor-rekonstrukcióra és a gyalogos felületek megújítására plusz forrást kell találnia a fővárosnak. A hiányzó összeg nagyságrendileg hasonló, mint a közlekedési fejlesztésekre rendelkezésre álló összeg, de ennek pontos értéke még függ a konkrétan alkalmazott műszaki megoldásoktól is. A BKK-nak vannak tervei a plusz forrás megszerzésére, többek között uniós pályázatokból.

A ma tervezett ütemezés:

2025. október: részletes műszaki tervezés kezdete;
2027. július: kiviteli tervek elkészülte;
2028–2029: megvalósítás;
2029. április/június: EU-s forrás felhasználás határideje.