Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy ügyfél a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékesítéséről érdeklődik a budapesti Mammut postán 2019. november 4-én. Ezen a napon a Magyar Posta Zrt. megkezdte a MÁP Plusz értékesítését nyomtatott formában. A nyomdai állampapír hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig vásárolható meg közel 2200 postai szolgáltató helyen.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Állampapír-kínálat: új MÁP Plusz indul szeptembertől

Szeptember elsejétől új sorozat jön a Magyar Állampapír Pluszból – tájékoztatott az Államadósság Kezelő Központ. Az állampapír fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, és a lépcsősen emelkedő fix kamatozás – mondta az InfoRádióban a Portfolio elemzője, Süle-Szigeti Bulcsú.

Szeptember 1-jén érkezik az új Magyar Állampapír Plusz, ami nem lehet meglepetés senkinek, hiszen az Államadósság Kezelő Központ már jó ideje minden hónapban új sorozatot bocsát ki a népszerű kötvényből, amely ha túl is van a fénykorán, még most is sokan keresik és veszik; mint Süle-Szigeti Bulcsú, a Portfolio elemzője az InfoRádióban rögzítette, a legfőbb paraméterei változatlanok, 5 éves futamidővel lehet megvásárolni a papírt, a kamatozás pedig lépcsőzetesen emelkedik, 5,75 százalék az első évben, onnan lépdel fölfelé, a legutolsó évben pedig már 6,75 százalék, ha tehát valaki 5 éven keresztül folyamatosan tartja, akkor átlagosan 6,2-6,3 százalék közti hozamot tud elérni ezzel a befektetéssel.

A MÁP összességében viszonylagosan – mint az elemző nyomatékosította – leszállóágban van, sok pénz áramlott ki a rendszerből, és más, kedveltebb megtakarításokba ment, 920 milliárd forint a legutolsó adat az ebben lévő állományról, ami a fénykorában 6300 milliárd forint fölött is járt. Az állampapírok közti súlya is 8 százalékra csökkent a MÁP Plusznak.

„Az átstrukturálás nagyon egyértelműen beazonosítható az adatokból. Először a Prémium Magyar Állampapír felé mozdultak el a befektetők. A folyamat 2022-ben indult meg, amikor Magyarországon nagyon megszaladt az infláció, és ezáltal egy kicsit hátrányossá vált a Magyar Állampapír Plusz, hiszen az egy fix kamatozású befektetés, és változó inflációs környezetben egy fix kamatozású befektetés hirtelen sokat veszíthet a vonzerejéből. Sokkal népszerűbb lett a PMÁP, ami pedig változó, inflációkövető kamatozású, ezért aztán el tudta csaklizni a pénzt, nemcsak a Magyar Állampapír Plusztól, hanem a többi más befektetéstől is. Mostanra viszont már a Prémium Magyar Állampapír is kevésbé tündököl fényesen, mint 2022-2023 környékén, és

újabban ismét a fix kamatozású papírok kerültek előtérbe, különösen a Fix Magyar Állampapír. A lakosság kedvencének tekinthető konstrukció most 6,5 százalékos kamatot kínál, van belőle rövidebb és hosszabb futamidejű, 3 és 5 éves papír,

elsősorban most ebbe áramlanak a pénzek” – részletezte az elemző.

A forintban kibocsátott lakossági állampapírokban most 11 400 milliárd forint van az augusztus közepi adat alapján, ami az elemző szerint „nagyon komoly összeg”, nagyságrendileg összemérhető a bankbetétek súlyával, hiszen bankbetétben is 13 ezer milliárd forint fölötti összeget tartanak a befektetők.

„Legalább annyira népszerű most már az állampapír-befektetés, mint a bankbetét, ez nagyban köszönhető az elmúlt évek felfutásának” – mondta Süle-Szigeti Bulcsú.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×