eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Varsó szerint akár egymillió ukrán menekült is érkezhet Lengyelországba

A lengyel kormány arra készül, hogy az orosz-ukrán konfliktus esetleges eszkalálódása esetén akár egymillió ukrán menekült befogadására is készen kell állnia – jelentette ki a lengyel belügyminiszter-helyettes.

Maciej Wąsik a lengyel rádiónak nyilatkozva beszélt a várható ukrán menekültáradatról, szavait a brüsszeli Politico idézte. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a netán bekövetkező orosz megszállás elől menekülő emberek „igazi menekültek” lesznek, ezért a lengyel kormány mindent meg fog tenni védelmük és ellátásuk érdekében, összhangban a Genfi Konvenció vonatkozó előírásaival. „Senkit nem fogunk visszafordítani” – szögezte le.

Egyes lengyelországi vélemények szerint ugyanakkor nem lesz könnyű egy ilyen vállalást teljesíteni, ha és amennyiben esetleg tényleg szükség lesz rá. A kormány migrációért felelős irodájának kezelésében jelenleg 10 menekültügyi központ 2000 ember számára tud elhelyezést biztosítani.

Elivekben ehhez még hozzájöhet a határőrségnél rendelkezésre álló további 2300 hely, ebből azonban a határőrség szóvivője szerint pillanatnyilag csak 800 szabad.

A negyvenmilliós Lengyelországban már jelenleg is több mint egymillió ukrán él. Ukrán állampolgárok vízummentesen utazhatnak bármely EU-országban, és számukra a széles határszakaszon érintkező Lengyelország már csak történelmileg is „természetes célpont”. Többségük munkavállalás és jobb életlehetőségek reményében érkezett az országba, sokan közülük mára már a lengyel társadalom részévé váltak.

Jan Piekło korábbi ukrajnai lengyel nagykövet egy, a napokban tett nyilatkozatában azonban arra is emlékeztetett, hogy

több százezer menekült érkezése, akik szó szerint a háború elől, esetleg életüket mentve hirtelen áradnak az országba, egészen másfajta kezelést igényel majd.

És ebben egyelőre nincs nagy tapasztalata az országnak, akár a lakosság, akár a hatóság oldalát nézik.

A lengyel menekültügyi iroda adatai szerint 2021 első 9 hónapjában 5200 személy kért nemzetközi védelmet Lengyelországban, zömében egyébként Afganaisztánból vagy a közel-keletről.

Elemzők ennek kapcsán arra is utalnak, hogy egy váratlanul érkező többszázezres tömeg kezelése érdekében a lengyel kormány aligha tudja majd elkerülni, hogy segítséget kérjen más tagországoktól is. Ami viszont sokak szerint érdekes helyzetet és figyelemre méltó üzenetváltásokat is eredményzhet még például Varsó és a déli tagállamok között, azután, hogy Lengyelország az elmúlt hat évben következetesen elzárkózott a menekültek átvételétől.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×