A kétnapos brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó után tartott zárósajtóértekezletekből az derült ki, hogy miközben mindenki láthatóan megkönnyebbült, hogy mind az uniós finanszírozási keretek elindítását, mind pedig a jogállamisági szabály megőrzését sikerült megoldani, nem feltétlen mindenki ugyanabban látta e fejlemény fontosságát. Az is látszik, hogy komoly jogi-politikai csatákat vetít még előre a lengyel-magyar páros által előfeltételként szabott leendő értelmező „kézikönyv” majdani pontos státuszának a megítélése.

Angel Merkel „hatalmas megkönnyebbülésnek” nevezte, hogy sikerült feloldani a közösségi források felhasználása és a jogállamisági feltételrendszer megalkotási körül támadt holtpontot. „Nagy súlyt vett le a vállamról” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azt emelte ki, hogy

a jogszabály jövő év január 1-től hatályos lesz, és még ha a mechanizmus alkalmazását fel is függesztik az európai bírósági értelmezésig, ennek megszületése után minden időközben született panaszt és észrevételt megvizsgálnak majd. „Egyetlen ügy sem fog elveszni!”

– ígérte a brüsszeli testület német elnöke.

A nagy szavakat többnyire kerülő Mark Rutte holland miniszterelnök egyenesen „történelmi jelentőségűnek” minősítette a megállapodást a jövőbeni közösségi források jogállamisági feltételekhez kötéséről, (e tekintetben amúgy több európai parlamenti képviselő hasonló véleményt hangoztatott).

Rutte – akit a maga részéről Orbán Viktor a lengyel kollégájával közösen tartott sajtóértekezletén úgy jellemzett, mint aki „nyilvánvalóan nem a barátunk… Olyan törekvéseket próbált ránk erőltetni, amelyek totálisan eltérnének attól, ahogy a lengyel és a magyar nép élni szeretne” – különösen fontosnak nevezte, hogy a leendő jogállamisági jogszabály szövegében nem történt változtatás. Pedig, tette hozzá, a lengyelek és a magyarok úgymond változtatni akartak rajta, mert szerinte „nem örültek neki”.

Ami a várható bírósági felülvizsgálatot és értelmezést illeti, egy párhuzamos nyilatkozatban

Vera Jourová bizottsági alelnök vitatta, hogy ennek időtartama szükségszerűen éveket kell, hogy vegyen igénybe.

Van rá példa, hogy megoldható ez néhány hónap alatt is – mutatott rá a jogállamisági kérdésekben illetékes cseh bizottsági alelnök.

Alexander de Croo belga miniszterelnök maga is „boldognak” nevezte magát a jogállamisági szabályozás megszületése miatt, majd pedig mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a német EU-elnökség végére egy sor olyan dolog valósággá vált, amelyeket még egy évvel korábban is a többség elképzelhetetlennek vélt. Ilyen a hitelfelvételen alapuló addicionális finanszírozása közösségi projekteknek, vagy a közösségi forráshasználat jogállamisági feltételekhez kötése.

A nyilatkozatokból az is kiderült ugyanakkor, hogy a leglényegesebb ponton – a mechanizmushoz készülő, végrehajtási útmutatónak is szánt majdani kézikönyv leendő jogi státuszát illetően – nem minden oldalon látták a végeredményt azonosan. EP-képviselők szerint a leendő kiegészítő magyarázatnak nem lesz az alapszerződéshez és ebből eredő másodlagos joghoz mérhető súlya, azaz adott esetben megkerülhető is lehet majd. Ehhez képest

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az EU működésében a legfőbb iránymutatást az Európai Tanács, a tagállamok legfelső szintű politikai szintű vezetőinek a döntése jelenti, és ennyiből szerinte a mostani csúcshatározat nagyobb jogi súllyal bír, mint a kilátásba helyezett jogállamisági mechanizmus szövege.

Mindez szakértők szerint komoly jogi és politikai vitákat vetít még előre mind a leendő értelmező iránymutatás kidolgozásakor, mind pedig és még inkább leendő tényleges alkalmazásakor.

A csütörtök esti csúcsdöntést és ezzel a megelőző napi német-lengyel-magyar kompromisszumot egyébként nem feltétlen minden résztvevő a jövőbeni jogállamisági ügykezelés szempontjából értékelte. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök az ügyben a „közösségi források felszabadítását” minősítette „remek hírnek” az EU számára. Hasonlóképpen, portugál kollégája, António Costa is annak fontosságát emelte ki, hogy sikerült „elmozdulni a közösségi finanszírozási holtpontról” a tegnapi csúcsdöntéssel.

Costa egyébként, lévén januártól országa látja el az EU-ügyek kezelésének féléves soros elnökségét, hangsúlyozta, hogy a portugál elnökségi program kiemelt jelentőséget tulajdonít majd a járványhatások kompenzálására szánt 750 milliárd eurós leendő újrakezdési alap mielőbbi mozgásba hozásának.

Ami a jogállamisági jogszabályt – csakúgy, mint a közös költségvetési hatályossá tételét – illeti, európai parlamenti részről megerősítették, hogy az EP kész lesz a jövő heti plenáris ülésén minden vonatkozó döntést meghozni, feltéve, hogy valamennyi szöveg időben a parlament elé kerül, és azokban valóban nem lesz semmi változás a korábban már intézményközi megállapodással véglegesített verziókhoz képest.