Infostart.hu
eur:
367.21
usd:
322.93
bux:
149155.36
2026. szeptember 29. kedd Mihály
Mark Rutte holland miniszterelnök érkezik az Európai Unió kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben 2020. október 2-án, a tanácskozás második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/AP/Olivier Matthys

Mark Rutte három feltétellel adta be a derekát a német-lengyel-magyar kompromisszum elfogadásához

Csütörtök kora este egyhangú egyetértéssel megszületett az EU-huszonhetek állam- és kormányfőinek megállapodása a szerdai kompromisszum elfogadásáról. A korábban fenntartásokat hangoztató országok közül a legtöbb kérdést a holland kormányfő tette fel, majd a kapott válaszok alapján ő is megszavazta az egyezséget.

Holland részről a csúcs előtt jelezték, hogy lesznek úgymond érdemi kérdéseik, utóbb az is kiderült, hogy mik voltak ezek.

Mark Rutte holland miniszterelnök alapvetően három feltételhez kötötte beleegyezését a szerda esi német-lengyel-magyar kompromisszum elfogadásához:

  • Megerősítést kért, hogy a kompromisszumot fenntartás nélkül támogatja az Európai Parlament
  • Az EU Tanács jogi szolgálatától szakvéleményt kért, hogy az új formula nem jelenti semmilyen formában az Európai Parlamenttel kitárgyalt szöveg gyengítését, vagy leértékelését
  • Elvárta, hogy 2021 január 1-től bármilyen jogállamisági jogszabálysértés visszamenőlegesen is büntethető lehet, abban az esetben is, ha magának a mechanizmusnak a végrehajtása átmenetileg késedelmet szenved

Az utóbbi kitétel minden bizonnyal annak lehetőségére vonatkozik, ha és amikor valamely ország előbb az Európai Bíróságtól kér megerősítést arról, hogy a szabály használata jogszerű. Ez esetben, a szerdai kompromisszum értelmében a jogszabály alkalmazását felfüggesztik a luxembourgi bíróság állásfoglalásáig.

Miután a holland miniszterelnök mindhárom esetbe megerősítő választ kapott, ő is megadta beleegyezését, miként a korábban szintén erőteljesen jogállamisági szabály párti finn kormányfő is. Az utóbbi európai ügyi minisztere, Tytti Tuppurainen úgy minősítette az egyezség jogállamisági szabályozási részét, mint ami "a nap legfontosabb fejleménye", és ami konkrét formában ad majd fogódzót a jogállamisági jövőbeni hatékonyabb szavatolásához.

Ami az európai parlamenti fogadtatást illeti, Manfred Weber, a legnagyobb politikai pártcsoport, a Néppárt vezetője úgy nyilatkozott, hogy „boldog”, amiért a jogállamisági garanciát jelentő szabály „jogilag kötelezővé válhat”.

A szocialisták frakciófőnöke, Iratxe García attól tette függővé a pártcsoport támogatását, hogy az eredeti szövegben „egyetlen vesszőt se módosítsanak”, és erre végül nem is került sor.

A különösen magyar-kormány kapcsán mindig rendkívül kritikus Ska Keller, a zöld frakció társelnöke szintén üdvözölte az „utolsó percben” született megállapodást a jogállamisági jogszabályról, beleértve ebbe az EP és az EU Tanács egyeztetése alapján született szöveg változatlanságát.

Keller ugyanakkor – a nyilatkozók közül egyedüliként – sajnálatát fejezte ki, hogy az Európai Bíróság ítéletére várva a jogszabály hatályossá válása minden bizonnyal késedelmet szenved majd.

Szakértők megjegyzik, hogy a hétéves keretköltségvetésnél elvben mostantól haladéktalanul folytatódhat a pénzügyi keret a véglegesítése. Első lépésben az EU-huszonhetek egyhangú politikai egyetértésére volt szükséges az asztalon lévő hétéves keret elfogadására. Erről most levélben értesítheti majd a soros német EU-elnökség az Európai Parlamentet, amely a jövő heti plenárisán szavazhatja meg az informálisan már részéről is elfogadott pénzügyi csomagokat. Ezek után az visszakerül majd a tagországok tanácsa elé formális szentesítésre.

Mindez elvben még éppen megtörténhet a karácsonyi szünet előtt.

A helyreállítási alapnál hátra van még a végrehajtási szabályok kidolgozása, amit a jövő év elején várnak Brüsszelben. Az első pénzek folyósítására jövő év derekán kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk
Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. Ügyvédje elmondta: a volt miniszter vallomást tett. Hankó Balázst éjszaka Kecskemétre vitték, ott fogják lefolytatni gyanúsítotti kihallgatását.

„Elszalasztott esély volt ez, elmaradt egy piros” – visszhangok az északír–magyar után

Noha még nem rúgott gólt a Nemzetek Ligája-sorozatban, Schäfer András pozitív várakozásokat fogalmazott meg az észak-írország 0-0-s döntetlent elemezve, Csinger Márk szerint kéne egy gólt találni. Willi Orbán ezzel egyetértve úgy látja, jól játszik a magyar válogatott, csak épp peches. Marco Rossi egy piros lapot hiányolt a meccsen Bolla Bendegúz sérülésekor.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×