Holland részről a csúcs előtt jelezték, hogy lesznek úgymond érdemi kérdéseik, utóbb az is kiderült, hogy mik voltak ezek.
Mark Rutte holland miniszterelnök alapvetően három feltételhez kötötte beleegyezését a szerda esi német-lengyel-magyar kompromisszum elfogadásához:
- Megerősítést kért, hogy a kompromisszumot fenntartás nélkül támogatja az Európai Parlament
- Az EU Tanács jogi szolgálatától szakvéleményt kért, hogy az új formula nem jelenti semmilyen formában az Európai Parlamenttel kitárgyalt szöveg gyengítését, vagy leértékelését
- Elvárta, hogy 2021 január 1-től bármilyen jogállamisági jogszabálysértés visszamenőlegesen is büntethető lehet, abban az esetben is, ha magának a mechanizmusnak a végrehajtása átmenetileg késedelmet szenved
Az utóbbi kitétel minden bizonnyal annak lehetőségére vonatkozik, ha és amikor valamely ország előbb az Európai Bíróságtól kér megerősítést arról, hogy a szabály használata jogszerű. Ez esetben, a szerdai kompromisszum értelmében a jogszabály alkalmazását felfüggesztik a luxembourgi bíróság állásfoglalásáig.
Miután a holland miniszterelnök mindhárom esetbe megerősítő választ kapott, ő is megadta beleegyezését, miként a korábban szintén erőteljesen jogállamisági szabály párti finn kormányfő is. Az utóbbi európai ügyi minisztere, Tytti Tuppurainen úgy minősítette az egyezség jogállamisági szabályozási részét, mint ami "a nap legfontosabb fejleménye", és ami konkrét formában ad majd fogódzót a jogállamisági jövőbeni hatékonyabb szavatolásához.
Ami az európai parlamenti fogadtatást illeti, Manfred Weber, a legnagyobb politikai pártcsoport, a Néppárt vezetője úgy nyilatkozott, hogy „boldog”, amiért a jogállamisági garanciát jelentő szabály „jogilag kötelezővé válhat”.
A szocialisták frakciófőnöke, Iratxe García attól tette függővé a pártcsoport támogatását, hogy az eredeti szövegben „egyetlen vesszőt se módosítsanak”, és erre végül nem is került sor.
A különösen magyar-kormány kapcsán mindig rendkívül kritikus Ska Keller, a zöld frakció társelnöke szintén üdvözölte az „utolsó percben” született megállapodást a jogállamisági jogszabályról, beleértve ebbe az EP és az EU Tanács egyeztetése alapján született szöveg változatlanságát.
Keller ugyanakkor – a nyilatkozók közül egyedüliként – sajnálatát fejezte ki, hogy az Európai Bíróság ítéletére várva a jogszabály hatályossá válása minden bizonnyal késedelmet szenved majd.
Szakértők megjegyzik, hogy a hétéves keretköltségvetésnél elvben mostantól haladéktalanul folytatódhat a pénzügyi keret a véglegesítése. Első lépésben az EU-huszonhetek egyhangú politikai egyetértésére volt szükséges az asztalon lévő hétéves keret elfogadására. Erről most levélben értesítheti majd a soros német EU-elnökség az Európai Parlamentet, amely a jövő heti plenárisán szavazhatja meg az informálisan már részéről is elfogadott pénzügyi csomagokat. Ezek után az visszakerül majd a tagországok tanácsa elé formális szentesítésre.
Mindez elvben még éppen megtörténhet a karácsonyi szünet előtt.
A helyreállítási alapnál hátra van még a végrehajtási szabályok kidolgozása, amit a jövő év elején várnak Brüsszelben. Az első pénzek folyósítására jövő év derekán kerülhet sor.