eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mark Rutte holland miniszterelnök érkezik az Európai Unió kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben 2020. október 2-án, a tanácskozás második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/AP/Olivier Matthys

Mark Rutte három feltétellel adta be a derekát a német-lengyel-magyar kompromisszum elfogadásához

Csütörtök kora este egyhangú egyetértéssel megszületett az EU-huszonhetek állam- és kormányfőinek megállapodása a szerdai kompromisszum elfogadásáról. A korábban fenntartásokat hangoztató országok közül a legtöbb kérdést a holland kormányfő tette fel, majd a kapott válaszok alapján ő is megszavazta az egyezséget.

Holland részről a csúcs előtt jelezték, hogy lesznek úgymond érdemi kérdéseik, utóbb az is kiderült, hogy mik voltak ezek.

Mark Rutte holland miniszterelnök alapvetően három feltételhez kötötte beleegyezését a szerda esi német-lengyel-magyar kompromisszum elfogadásához:

  • Megerősítést kért, hogy a kompromisszumot fenntartás nélkül támogatja az Európai Parlament
  • Az EU Tanács jogi szolgálatától szakvéleményt kért, hogy az új formula nem jelenti semmilyen formában az Európai Parlamenttel kitárgyalt szöveg gyengítését, vagy leértékelését
  • Elvárta, hogy 2021 január 1-től bármilyen jogállamisági jogszabálysértés visszamenőlegesen is büntethető lehet, abban az esetben is, ha magának a mechanizmusnak a végrehajtása átmenetileg késedelmet szenved

Az utóbbi kitétel minden bizonnyal annak lehetőségére vonatkozik, ha és amikor valamely ország előbb az Európai Bíróságtól kér megerősítést arról, hogy a szabály használata jogszerű. Ez esetben, a szerdai kompromisszum értelmében a jogszabály alkalmazását felfüggesztik a luxembourgi bíróság állásfoglalásáig.

Miután a holland miniszterelnök mindhárom esetbe megerősítő választ kapott, ő is megadta beleegyezését, miként a korábban szintén erőteljesen jogállamisági szabály párti finn kormányfő is. Az utóbbi európai ügyi minisztere, Tytti Tuppurainen úgy minősítette az egyezség jogállamisági szabályozási részét, mint ami "a nap legfontosabb fejleménye", és ami konkrét formában ad majd fogódzót a jogállamisági jövőbeni hatékonyabb szavatolásához.

Ami az európai parlamenti fogadtatást illeti, Manfred Weber, a legnagyobb politikai pártcsoport, a Néppárt vezetője úgy nyilatkozott, hogy „boldog”, amiért a jogállamisági garanciát jelentő szabály „jogilag kötelezővé válhat”.

A szocialisták frakciófőnöke, Iratxe García attól tette függővé a pártcsoport támogatását, hogy az eredeti szövegben „egyetlen vesszőt se módosítsanak”, és erre végül nem is került sor.

A különösen magyar-kormány kapcsán mindig rendkívül kritikus Ska Keller, a zöld frakció társelnöke szintén üdvözölte az „utolsó percben” született megállapodást a jogállamisági jogszabályról, beleértve ebbe az EP és az EU Tanács egyeztetése alapján született szöveg változatlanságát.

Keller ugyanakkor – a nyilatkozók közül egyedüliként – sajnálatát fejezte ki, hogy az Európai Bíróság ítéletére várva a jogszabály hatályossá válása minden bizonnyal késedelmet szenved majd.

Szakértők megjegyzik, hogy a hétéves keretköltségvetésnél elvben mostantól haladéktalanul folytatódhat a pénzügyi keret a véglegesítése. Első lépésben az EU-huszonhetek egyhangú politikai egyetértésére volt szükséges az asztalon lévő hétéves keret elfogadására. Erről most levélben értesítheti majd a soros német EU-elnökség az Európai Parlamentet, amely a jövő heti plenárisán szavazhatja meg az informálisan már részéről is elfogadott pénzügyi csomagokat. Ezek után az visszakerül majd a tagországok tanácsa elé formális szentesítésre.

Mindez elvben még éppen megtörténhet a karácsonyi szünet előtt.

A helyreállítási alapnál hátra van még a végrehajtási szabályok kidolgozása, amit a jövő év elején várnak Brüsszelben. Az első pénzek folyósítására jövő év derekán kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×