eur:
413.99
usd:
396.46
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke könyökük érintésével üdvözlik egymást az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztató után 2020. július 21-én. A tagállamok vezetői elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot.MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq
Nyitókép: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Charles Michel: mérföldkő az uniós költségvetés és a helyreállítási alap megerősítése

Befejeződött a kétnapos uniós csúcstalálkozó.

Az Európai Unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzalapról júliusban elfogadott megállapodás csütörtökön elért megerősítése mérföldkő a járvány elleni védekezés sikerében – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós tagországok vezetőinek kétnapos tanácskozását követően.

A kormányfői fórum munkáját irányító Michel sajtótájékoztatóján közölte, hogy a korábban felvetődött nehézségek áthidalását követően

az EU-nak az oltóanyagok tagországok közötti méltányos és igazságos elosztásának kulcsfontosságú feladatára kell összpontosítania figyelmét.

Michel történelmi jelentőségűnek nevezte azt, hogy az uniós tagállamok vezetői új éghajlatpolitikai célkitűzésekről egyeztek meg, amelyek szerint az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megállapodással Európa vezető szerepet vállalt a káros éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és a 2015-ös párizsi klímacélok megvalósításában - emelte ki.

Az elnök a transzatlanti kapcsolatok helyreállításának fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy az új amerikai adminisztráció hivatalba lépéséig az uniónak azonosítania kell azokat a területeket, amelyeken még szorosabb szövetséget kíván kialakítani "egy olyan országgal, amely barát és szövetséges, és amellyel közös értékeket vall".

Tájékoztatása szerint a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, illegálisnak tartott török szénhidrogén-kitermelés miatti konfliktussal kapcsolatban a vezetők arról határoztak, hogy egy márciusig elkészülő jelentés alapján döntenek majd a következő lépésekről, szükség esetén akár korlátozó intézkedések meghozataláról Ankarával szemben. Kijelentették, az EU továbbra is hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani a szíriai menekültek befogadásához, ugyanakkor felszólították a török kormányt a migrációs áramlatok felelősségteljes kezelésére és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem fokozására.

A csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatba foglalt valamennyi területen elért megállapodás és döntések az EU egységét, összetartozását és bizalmát mutatják és erősítik. Bizonyítják, hogy

az unió a nehéz és megosztó kérdések megoldásában is "képes a jó irányba terelni Európa jövőjét"

- tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-ból idén kilépett Egyesült Királysággal megkötni kívánt kereskedelmi megállapodással összefüggésben arról beszélt, hogy az egyezség elmaradásának nagyobb a valószínűsége, mint a létrejöttének.

Kijelentette, a megállapodás kilátásai rosszak, a helyzet nehéz, a fő akadályok továbbra is fennállnak. A tárgyalások folytatódnak, vasárnapig kiderül, hogy lehetséges-e megállapodásra jutni - tette hozzá. Szavai szerint a halászat szabályozása továbbra is kiemelkedő kérdés, a tárgyalók ezen a területen még nem találták meg a megoldást a nézetkülönbségek áthidalására.

Az uniós források felhasználásához kötött jogállamisági feltételrendszerrel összefüggésben Ursula von der Leyen azt mondta, a mechanizmus január 1-jétől alkalmazandó, az uniós bizottság ekkortól vizsgálja az idevágó eseteket akkor is, ha a tagállamok az uniós bírósághoz fordulhatnak a rendelet jogszerűségének ellenőrzésére.

A bizottságnak bizonyos időre még szüksége lesz a feltételességi mechanizmus iránymutatásainak kidolgozásához - tette hozzá.

További vélemények

  • Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kancellárja elmondta: a költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló vita a kölcsönös bizalom légkörben zajlott, ami azt bizonyítja, hogy a tagállamok között húzódó, gyakran mély ellentétek ellenére - nyílt párbeszéd mellett - minden álláspont érvényesülhetett. Az éghajlatpolitikai célokról szóló egyezséget illetően arra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy a munka nagy része még hátra van, most a célok megvalósítását segítő nemzeti stratégiák kidolgozásának ideje kezdődik.
  • Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte a Törökország elleni szankciók előkészítését. Mint mondta, az EU nem tűrheti tovább az ankarai vezetés olyan cselekedeteit, amelyek a stabilitást veszélyeztetik a térségben. A klímapolitikai megállapodással kapcsolatban Macron kiemelte: az EU bizonyította, hogy kész teljesíteni célkitűzéseit. A csúcstalálkozón az unió megmutatta cselekvőképességet, hiszen a legfontosabb területeken jelentős döntéseket hozott.
  • António Costa portugál kormányfő pénteken kiemelte, a helyreállítási terv végrehajtása a január elsejétől hivatalba lépő soros portugál EU-elnökség egyik fő prioritása lesz.
  • Mark Rutte holland kormányfő történelminek nevezte a jogállami mechanizmusról szóló megegyezést. Hangoztatta, hogy kemény hangvételű tárgyalások vezettek a végső megoldáshoz. Azt mondta, hogy a mechanizmust nem módosították, annak ellenére, hogy Lengyelország és Magyarország ragaszkodott volna további változtatásokhoz is.
  • Alexander de Croo belga miniszterelnök szerint, az Európai Unió Bírósága képes lesz pártatlan útmutatást adni arról, hogy a mechanizmus megfelel-e az uniós jognak. Hozzátette: a bírósági eljárásnak gyorsított folyamatban kell megtörténnie.
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×