Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatója az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét követően Brüsszelben 2020. december 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor szövetségesének a kormánykoalíciójába kerülhet a jogállamisági csúcshatározat

Az EU-csúcs döntését és személy szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnököt is a leghatározottabban bírálja a lengyel kormánykoalíció kisebbik pártjának vezetője, a kormány jelenlegi igazságügyminisztere. Morawiecki maga is próbált üzenni nekik Brüsszelből, eddig hiába.

A nemzetközi sajtó közeli lengyel kormányválságot jövendöl azt követően, hogy a koalíciót vezető Kaczynski-féle Jog és Igazságosság párt kisebb partnere, az Egyesült Jobboldal minisztere Zbigniew Ziobro (az igazságügyi tárca vezetője) tegnap óta twitteres üzenetekben és nyilatkozatokban harsányan bírálja a csütörtök este Brüsszelben véglegesített kompromisszumot.

Ziobro, aki kezdettől fogva a lengyel vétó fenntartását követelte mindaddig, amíg változatlan formában az asztalon van a jogállamisági jogszabálytervezet, úgy véli, hogy Morawecki egyetértő döntése „hiba” volt, és ezzel a miniszterelnök „eladta Lengyelország szuverenitását”.

EU-csúcs interpretációja és a jogszabályhoz csatolt iránymutatás nem törvény! – vélte twitteres üzenetében Ziobro, aki szerint így viszont,

ha a jogállamisági jogszabály hatályba lép, azzal jóvátehetetlenül korlátozódni fog Lengyelország szuverenitása.

Az új jogszabály alapján a Bizottság beavatkozhat majd a lengyel parlament, a lengyel kormány, az elnök, vagy akár a helyi önkormányzatok döntéseibe, jóformán bármilyen területen – érvelt üzenetében a Morawiecki-kormány igazságügyi minisztere, hozzátette, hogy szerinte igazából

az egész leendő új joganyag ellentétes az EU alapszerződésével is.

„Mindaz, amitől kezdettől fogva féltünk, és amire az Egyesült Jobboldal kezdettől fogva felhívta a figyelmet, valósággá vált” – szögezte le mindezek kapcsán Ziobro, aki egyúttal a lengyel érdekekért történő harc folytatására hívott fel.

Morawiecki brüsszeli sajtóértekezletén a brüsszeli lengyel sajtó miatt rákényszerült, hogy már a belga fővárosból reagáljon, hangsúlyozva, hogy miközben részéről „minden tisztelete” a kisebb koalíciós partneré, de úgymond „tudni kell megtalálni a középutat”. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a koalíciót alkotó különböző csoportok egyetértésre jutnak majd. Ő mindenesetre értésükre adta, hogy

a további lengyel vétónak csak az lett volna a következménye, hogy nincs uniós költségvetés, miközben továbbra is lett volna jogállamisági jogszabály

– tette hozzá.

Morawiecki egyúttal megismételte azon levezetését, miszerint szerinte az EU csúcstalálkozók következtetései „állandó európai törvénynek” számítanak, státuszuk az elsődleges törvényekéhez hasonlítható. Szabályokat könnyű módosítani, de az ilyen huszonhetes körben véglegesített végkövetkeztetéseket már nem – érvelt a lengyel politikus.

A lengyel koalíció igazából hetek óta, mióta a vétó-ügy terhelte a politikai napirendet, folyamatosan ingadozó helyzetben van, főként mivel a másik, Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett kis koalíciós partner viszont kifejezetten ellenezte a vétót, és igyekezte mielőbb eltüntetni az útból.

Ami az Egyesült Jobboldalt illeti – ami egyébként a Jog és Igazságosság Pártból szakadt ki –, lengyel értesülések tudni vélik, hogy Moraweckiék egy ideje már informális egyeztetést folytatnak az ellenzéki Paraszt Párttal, hogy Ziobroék esetleges kiválásával ők támogathatnák tovább, ha csak kívülről is, a jelenlegi koalíciót. Részletek nem ismertek.

Annyi bizonyos, hogy a csütörtöki kompromisszum önmagában nem elegendő a közösségi finanszírozás feloldásához, előbb

valamennyi országban ratifikálni is kell, amihez nem lesz közömbös, miként alakul egy esetleges lengyel kormányválság.
Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×