A 2021-2027 közötti EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró maradt 2018-as árak mellett, a 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetén és a kiadási célokhoz rendelt keretösszegeken jelentősen változtattak. Ez idei folyó áron 809 és 1117 milliárd euró, összesen 1926 milliárd eurót jelent.

Az alku értelmében a 750 milliárd euróból nem 500 milliárd, hanem

• 390 milliárd eurót folyósítanak vissza nem térítendő támogatások formájában az uniós gazdaságok fellendítésére,
• 360 milliárd eurót szánnak kedvezményes kamatozású hitelekre.

750 – valójában 809 – milliárd eurónyi összeget felvehet majd az Európai Bizottság a kötvénypiacokon, hogy az olcsón bevont forrást tovább adja a tagállamoknak a reformprogramjaik megfinanszírozására, illetve egyéb uniós programok finanszírozására. Az EU történetében először közös adósságkibocsátásra kerül sor - emlékeztet a Portfolio.

A koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszköz (RRF) keretösszegét 560 milliárdról 672,5 milliárd euróra emelte az Európai Tanács, miközben a vidékfejlesztési támogatásokra korában szánt 15 milliárd eurót a felére, az egészségügyre szánt keretet pedig nullára csökkentette. Jelentősen csökkentették a kutatási és innovációs, valamint a digitális átállást segítő programok számára elkülönített összegeket.

Az RFF-keretből 70 százalékoot osztanak fel azzal a képlettel 2021-2022 során, amit a Bizottság javasolt (2015-2019 közötti munkanélküliségi ráta, egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi mutató, és várható gazdasági visszaesés a koronavírus-válság miatt). A fennmaradó részt 2022 közepéig részben magyar követelésre annak tükrében osztják fel, hogy ténylegesen milyen mély válságot okozott a vírus - részletezte a Portfolio.

Az RFF-forrásokért minden tagállamnak nemzeti reformprogramot kell készítenie a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan, ezek teljesülését 2022-ben megvizsgálják és ez is a fennmaradó források elosztásában számítani fog. . A tagállami reformprogramokat a benyújtást követően legfeljebb 2 hónapon belül elbírálja Brüsszel. Ezt követően az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak 4 héten belül minősített többséggel döntenie kell, hogy elfogadható-e a terv és indulhat-e a megvalósítása.

Az RFF-ből csak akkor kapnak a tagállamok pénzt, ha megfelelően teljesítették a reformprogramban vállalt célokat, mérföldköveket.

Új uniós adónemeket vezetnek be.

• 2021-től a nem újrahasznosított műanyagok után minden tagállamnak lesz befizetési kötelezettsége,
• legkésőbb 2023-tól a digitális cégekre rónak ki terhet,
• és az uniós piacra kerülő klímavédelmi szempontból szennyező importtermékekre is.
• Tervezik, hogy az európai kvóta-kereskedelmi rendszert kiterjesztik a légi- és hajóforgalomra is, hogy további bevételeket termeljen az ETS rendszer az uniós büdzsének..
• Azt is tervezik hogy uniós szinten is kivetik a pénzügyi tranzakciós illetéket.

Kevesebb jut a tagországok szénmentes gazdaságra való átállását és a zöld beruházások felgyorsítását segítő keretbe is. A hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap 30 százalékát azonban az éghajlatváltozással összefüggő fellépésekre kell fordítani.

Az elfogadott megállapodás megemelte a "takarékos négyeknek" - Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia - és Németországnak járó költségvetési visszatérítés összegét.

A csúcstalálkozó egyik legtöbb vitát kiváltó kérdésével, a ÚjNemzedékEU (NextGenerationEU) névre keresztelt helyreállítási alapból származó összegek elosztásával és ellenőrzésével kapcsolatban abban állapodtak meg az uniós vezetők, hogy az Európai Bizottságnak határozatot kell elfogadnia a vonatkozó célok "kielégítő teljesítésének értékeléséről és a kifizetések jóváhagyásáról".

Amennyiben egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy súlyos eltérések mutatkoznak a meghatározott céloktól, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja a tanács elé.

Egy ilyen ügy megtárgyalása nem haladhatja meg a három hónapot.

A megállapodás az uniós pénzek kifizetésével összefüggő politikai feltételekkel összefüggésben "arányos intézkedések meghozatalát" helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

A tanácsnak minősített többséggel jóváhagyott bármiféle eljárást objektív módon, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, a tagállamok egyenlő bánásmódjának elvét tiszteletben tartva, pártatlan és bizonyítékokon alapuló megközelítés alapján kell lefolytatni.

Vélemények

Orbán Viktor kormányfő arról beszélt, hogy Brüsszelben sikerült megvédeni a magyarok nemzeti büszkeségét, valamint komoly pénzösszeget sikerült szerezni. A miniszterelnök tájékoztatójáról itt olvashat bővebben.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az egyezség sorsfordító az unió történelmében, és "elindít minket a jövőbe vezető úton is".

Az elnök kiemelte, hogy

"első alkalommal van egyértelmű kapocs a pénzügyi források és a jogállamisággal kapcsolatos feltételek között,

mivel a csúcson kiderült, hogy a tagállamok többsége ragaszkodik ehhez".

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az unió bebizonyította: képes időben, hatékonyan cselekedni, és a végső megállapodás megérte a több mint 90 órányi nehéz tárgyalást.

Sajnálatosnak nevezte azonban azt, hogy néhány terület nem kapja azt a támogatást, mint eredetileg tervezték. Hangsúlyozta, hogy Európa a zöld célkitűzések és a digitalizáció fényében épül újjá.

Emmanuel Macron francia elnök történelminek nevezte az egyezséget,

amelyet nehéz tanácskozások után sikerült elérnie a tagállami vezetőknek.

"A megállapodásnak köszönhetően az unió közösen vesz fel kölcsönt, és közösen hajtja végre a helyreállítási tervet" - mondta.

Angela Merkel német kancellár a francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy "nem volt könnyű a sok különböző álláspontot összehangolni, de a lényeg hogy sikerült".

"Ez az egyezség is bizonyíték arra, hogy az unió határozottan kíván cselekedni" - hangsúlyozta.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy nem elégedetlen a megállapodással, de nem mondaná, hogy történelmi jelentőségű lenne. Üdvözölte, továbbá, hogy az elfogadott szövegbe beépült a vészfékmechanizmus, amely bármely országot feljogosítja, hogy vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban, abban az esetben, ha meglátása szerint egy másik tagország nem a "megfelelő módon" hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.