Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án.
Nyitókép: Képviselők az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án. MTI/AP

Következik az EU-meccs "második félideje"

Csütörtökön rendkívüli ülést tart az Európai Parlament, az uniós törvényhozó testületnek még rá kell bólintania mindarra, amiben az Európai Tanács kedd hajnalra nagy nehezen megállapodott. A helyzet nem egyszerű, az ötpárti nyilatkozat tervezete már napvilágot látott.

Miután számos európai vezető kiünnepelte magát a hosszú hétvégi EU-csúcs maratoni, 89 órán át zajló tárgyalásai után - amely során a tagállami vezetőkből álló Európai Tanácsban elfogadták az EU 2021-2027-es keretköltségvetését és a járványhelyzet miatt szükségessé vált 750 milliárd eurós helyreállítási csomagot - kijózanító nap következhet csütörtökön az Európai Parlamentben (EP).

Az EP ugyanis a csúcs eredményeire reagálva ötpárti állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben a politikusok a többi között

helytelenítik a jogállamisági mechanizmus akadályozását,

amely épp azt hivatott volna az EP szándéka szerint meggátolni, hogy a tagállamok jogállami kontroll nélkül működjenek, és költsék például a közös kassza pénzét is; az EP épp azt igyekszik elérni, hogy a kifizetéseket kössék a jogállami működéshez, az alapvető jogok tiszteletben tartásához. Ismert, más egyebek mellett ez az a pont, amely magyar kérésre változott az EU-csúcson véglegesített szövegből.

Az EP ötpárti dokumentumát, amely tehát ezzel szembemegy, csütörtökön asztalra teszik Strasbourgban, és szavazhatnak is róla. A fogalmazók arra hivatkoznak, hogy maga az Európai Bizottság - az EU kvázi kormánya - szorgalmazta a jogállamisági mechanizmus lefektetését a jogállami mulasztásokat vétő tagállamok pénzügyi szankcionálására. A pénzbüntetésről szóló döntést csak a tagállamok nagy többsége akadályozhatná meg, ehhez az EP látszólag erősen ragaszkodik.

A dokumentum arról is szól, hogy

hiába sikerült tető alá hozni a keretköltségvetést a januárban induló 7 éves időszakra, azt az EP nem fogja jóváhagyni,

ugyanis például a költségvetési keretösszeg jóval alacsonyabb annál, mint amit az EP előzőleg jóváhagyott. Kifogásolják továbbá a k+f, az egészségügyi, a zöld és a migrációs keret csökkentését - erről David Sassoli, az Európai Parlament elnöke külön sajtótájékoztatón is beszélt.

Márpedig az Európai Parlament jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabályokat elkezdhessék kidolgozni.

A helyzet már csak azért is éles, mivel az EP nem módosíthatja a költségvetést, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt. Erre hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője is.

"Van lehetősége az Európai Parlamentnek, hogy azt mondja: nem. És akkor minden kezdődik elölről, új bizottsági javaslat, új egyetértés kialakítása a tanácsban, és újra szavaz az Európai Parlament."

Szerinte lesznek komoly kifogások, de úgy véli, nem kérdés, hogy az Európai Parlament "kellő többséggel igent fog mondani" a nehezen összeállt megegyezésre.

A csütörtöki rendkívüli EP-ülésen tehát csak egy "véleménydokumentumot" fogadnak el, a kodifikáció ezt követően augusztus közepéig-végéig tart,

a megalkotott törvényekről fog újra szavazni az Európai Parlament szeptemberben.

A helyzetet némileg tovább bonyolítja, hogy a keretköltségvetéssel párhuzamosan új befizetési rend is életbe lépne, amit mind a 27 "maradó" tagállamnak a nemzeti parlamentben törvénybe kell iktatnia ahhoz, hogy januártól az egész rendszer működni tudjon. Deutsch Tamás szerint ennek sem fognak a tagállamok keresztbe feküdni.

A csütörtöki szavazás kétkörös lesz az Európai Parlamentben, ha a kialakult álláspontot dobják vissza az Európai Tanács asztalára, ez nem indukál újabb EU-csúcsot a közeljövőben, de miniszterelnöki értekezletre a jogállamisági mechanizmus ügyében várhatóan szükség lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×