Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
332.09
bux:
120650.95
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourban 2020. február 12-én. A parlament az Európai Tanács február 20-i rendkívüli ülését készíti elő, amelynek központi témája a 2021–2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret lesz.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP nem fogadja el az uniós csúcson született megállapodást

A helyreállítási alap létrehozása ugyan „történelmi lépés”, de közben a zöld megállapodás, a digitális menetrend és egyéb uniós prioritások sorsa kérdésessé vált - derül ki az elfogadott állásfoglalásból.

Az uniós állam- és kormányfők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának eredményéről szóló állásfoglalást az Európai Parlament 465 szavazattal, 150 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Európai Unió jövőbeli finanszírozásáról és a helyreállításról a Tanáccsal hamarosan kezdődő tárgyalások során az EP tárgyalási mandátumaként szolgáló állásfoglalásban a képviselők üdvözlik, hogy az EU vezetői az EP májusi javaslatával összhangban elfogadták a Helyreállítási Eszközt, „ami történelmi lépést jelent az EU számára". Ugyanakkor a Parlament „sajnálatát fejezi ki a vissza nem térítendő támogatások jelentős csökkentése miatt". Mivel a jelenlegi eljárás „nem biztosít formális szerepet az Európai Parlament választott képviselőinek", a Parlament - amely az unió egyik költségvetési hatósága - a demokratikus és teljes értékű bevonását kéri a Helyreállítási Eszközről szóló döntésekbe – derül ki az állásfoglalásból.

Az EP nem ért egyet a hosszú távú költségvetés (MFF) jövőorientált programjainak megvágásával;

álláspontja szerint „e csökkentések alapjaiban rendítik meg a fenntartható és ellenállóképes helyreállítást". A jelenlegi állás szerint a környezetvédelemmel, a digitális átállással, az egészséggel, az ifjúsággal, a kultúrával, a kutatással és a határok kezelésével foglalkozó programok „finanszírozása 2020 és 2021 között drasztikusan csökkeni fog, 2024-től pedig „az egész uniós költségvetés a 2020-as szint alatt lesz, ami veszélyezteti az EU kötelezettségvállalásait és prioritásait".

Az EP ezért jelen formájában nem fogadja el a 2021 és 2027 közötti költségvetésről az Európai Tanácsban született politikai megállapodást, és nem fog ahhoz a kész tények előtt meghajolva hozzájárulni – közölték az állásfoglalásban.

A képviselők készen állnak „megtagadni a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyetértését mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács közötti újabb tárgyalások során kielégítő megállapodás nem születik".

Ennek a 2021-es uniós programok zökkenőmentes indulása érdekében legkésőbb október végéig meg kell történnie.

Ha azonban mégsem sikerül időben elfogadni az új hosszú távú költségvetést, az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján meghosszabbodnak a jelenlegi büdzsé utolsó évében, vagyis idén érvényes költségvetési határok, emlékeztetnek a képviselők. Ez pedig a helyreállítási terv és az új programok elindulására egyaránt megfelelő megoldást jelent.

Az EP „határozott sajnálatát fejezi ki", hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia fenntartása érdekében a költségvetés és a helyreállítási terv terén végzett bizottsági és parlamenti munkát az Európai Tanács politikai döntése jelentősen meggyengítette.

A Parlament kéri, hogy a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálata legkésőbb 2024 végéig történjen meg.

A parlamenti tárgyalódelegáció az Európai Unió Tanácsának német elnökségével a lehető leghamarabb elkezdi a tárgyalásokat. A költségvetés életbelépte előtt a Parlament mondja ki a végső szót.

Vita

A vita során az uniós csúcson elfogadott költségvetési kompromisszum elfogadása mellett érvelt Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Több képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Tanács csúcsértekezletén a helyreállítási tervről megszületett egyezséget, mivel a tagállamok most először állapodtak meg közös adósságkibocsátásban. Azonban a legtöbb képviselő nem örül a hosszú távú költségvetés megvágásának.

„Nem nyeljük le az MFF-pirulát" - mondta Manfred Weber, a néppárti képviselőcsoport német elnöke. A szociáldemokraták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez szintén nem fogadja el a költségvetés csökkentését, „főleg egy olyan időszakban, amikor a stratégiai függetlenségünket erősítenünk, a tagállamok közti különbségeket pedig csökkentenünk kellene".

Többen megjegyezték: a Tanács nem oldotta meg a hitel visszafizetésének kérdését. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a törlesztés terhe ne az adófizetőkre nehezedjen. Ezért kérik, hogy az Unió vállaljon elkötelezettséget a költségvetés bevételi oldalának a hitel visszafizetéséhez elengedhetetlen reformja és olyan hathatós saját források bevezetése mellett, mint például a digitális adó vagy a széndioxid-lábnyomra kivetett adó.

Mások kiemelték: „az unió nem a nemzeti költségvetések bankautomatája", hozzátéve, hogy nem kellene uniós forrást biztosítani az olyan „látszatdemokratikus" kormányoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot és az uniós értékeket. A képviselők azt is bírálták, hogy az ún. „fukar" országok ódzkodnak a számukra előnyökkel járó egységes piac árát megfizetni.

Mások szerint az új saját bevételi forrásokból nem származik majd elég bevétel ahhoz, hogy vissza lehessen fizetni a hitelt, és arra figyelmeztettek: a válságot nem szabad kifogásként használni a további uniós integrációra. A legtöbben azonban kiemelték: a Parlament készen áll a gyors tárgyalásokra annak érdekében, hogy a Tanács közös álláspontját a megfelelő módon kiigazítsák.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico ígéretet tett a magyarországi kampánnyal kapcsolatban

Robert Fico ígéretet tett a magyarországi kampánnyal kapcsolatban

Folytatódik a szócsata a szlovák kormány és a Tisza párt vezetője között. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán délután reagált Magyar Péter nyílt levelére, amelyben a magyar politikus azt kérte: Szlovákia vonja vissza a Büntető törvénykönyv tavaly decemberi módosítását, amely büntethetővé teszi a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését.

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Az amerikai esést lekövetve, az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont az európai piacnyitás felé tekintve pozitívabbak az előjelek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×