Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.83
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők egyike Theresa May brit miniszterelnöknek öltözve egy Titanic című film egyik jelenetét adja elő a brit parlament épületénél 2019. január 15-én. A brit parlament alsóháza ezen a napon szavaz a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Theresa May nagy ígéretet tett az íreknek

Több oldalról nehezedik nyomás a brit kormányfőre, aki ismét keveseknek tetsző ötlettel állt elő a brexit körüli drámában: megtartaná az ellentmondásos ír határgaranciát a kilépési egyezményben, de módosítaná azt. Az ötlet sem Brüsszelnek, sem saját pártja keményvonalasainak nem tetszik.

Úgy tűnik, a brit politika makacsul nem akarja elfogadni, hogy az Európai Unióból való kilépés folyamatában továbbra is csak két változat létezik: vagy rendezetlen módon, de gyorsan távozni március végén, vagy a Brüsszellel kötött alku alapján egy további kétéves átmeneti időszakban, melynek során a felek meg tudnak egyezni egy szabadkereskedelmi egyezményről. Előbbi verzió részeként visszatérne az ír szigetre a szigorú határellenőrzés, utóbbi esetében nem biztos.

Theresa May brit miniszterelnök kedden Észak-Írországba látogatott, beszédében ismertette középutas elképzelését:

azt ígérte, hogy nem engedi meg az ellenőrzött határ visszatérését.

Ezért módosítani kell az úgynevezett backstop határgaranciát, de nem szabad kivenni a brit kilépési egyezményből. May ezzel ismét szembement a kormányzó brit konzervatív párt keményvonalasaival, akik szerint a backstop az írek és az Unió ördögi terve arra, hogy a kilépés után is az EU-hoz láncolják Nagy-Britanniát azzal, hogy bent tartják az európai vámunióban. Ezért ki kell venni a kilépési paktumból, amiről viszont Brüsszel és Írország eddig hallani sem akart.

May Belfastban helyi üzleti vezetőkkel találkozott, miközben újabban olyan hangokat lehet hallani, hogy a határellenőrzést elvető ír kormány valamint a brexitpárti, és May kormányát néhány szavazattal életben tartó északír Demokratikus Unionista Párt is kész a kompromisszumra. Mindez azért, hogy március 29. előtt a brit parlament elfogadhasson egy olyan egyezményt, amely alapján a szigetország nagyobb megrázkódtatások nélkül, rendezett módon lép ki az unióból.

May értelmezése szerint,

amikor a brit parlament januárban elvetette az uniós vezetéssel kötött alkuját, amely a britek rendezett kilépését szabályozta volna, a képviselők azt mondták: módosítani kell a határgaranciát.

A miniszterelnök-asszony szerint egy „ideiglenes vámunió” a már kilépett Nagy-Britannia és az EU között lehetőséget ad arra, hogy az ír szigetre ne térjen vissza a határellenőrzés vagy Észak-Írországra ne próbáljanak más vámszabályozást ráerőltetni, mint Nagy-Britannia többi részére, amivel veszélybe sodornák a szigetország egységét.

Úgy tűnik, az EU vezetői hajlandók a rugalmasságra, hogy átsegítsék Mayt a célvonalon

– utalt rá a Financial Times. A gazdasági lap idézte az Európai Bizottság gyakorlatilag második emberét, Martin Selmayrt, aki szerint jogi garanciákat lehetne adni a brit képviselőknek, hogy az ír határgarancia csak ideiglenes lehet.

Ha a May kormány számára a szükséges parlamenti többséget biztosító északír unionisták ezzel együtt tudnának élni, akkor valószínűbbé válna a londoni parlamenti jóváhagyása és talán az is, hogy Nagy-Britannia mégiscsak egy szabályozott folyamatban lépjen ki az Unióból. Ezzel elkerülhetők lennének a gazdasági megrázkódtatások, az azonnali vámok bevezetése és az egyes termékek megdrágulása.

Kérdés, hogy az Európa kérdésében mindig is megosztott brit konzervatívok kemény magja ismét leszavazná-e a módosított megállapodást. Kommentátorok szerint az unionista támogatás tudatában több, mérsékelt euroszkeptikus tory „dominó módjára” dőlne el és állna át Mayhez.

Az is kérdés azonban, hogy EU hajlandó-e a kilépési egyezmény újratárgyalására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×