eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Uniópárti tiltakozó sapkája a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Magyarics Tamás: rendezetlen brexit várható

Várhatóan a rendezetlen brexit valósul meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. Hozzátette: az északír határ kérdése komoly hatással lehet a brexittárgyalásokra. Az ELTE egyetemi tanára szerint az Egyesült Államoknak nem érdeke az Európai Unió és Oroszország szoros kapcsolata, ugyanakkor a meggyengült EU nem tud béketeremtőként fellépni az afrikai és arab térségben.

A tárgyalások jelenlegi állapotában Nagy-Britannia rendezetlen körülmények között léphet ki az Európai Unióból – vélekedett Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. Az ELTE egyetemi tanára nem tartja valószínűleg, hogy Theresa May újra tudná tárgyalni a feltételeket. Mint mondta: az uniós vezetők egyöntetűen jelezték a brit parlamenti vita után, hogy nem kívánják ezt megtenni.

"Jelen pillanatban a rendezetlen kilépés tűnik a legvalószínűbbnek"

- mondta a szakértő.

Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy az EU vezetőinek milyen a hozzáállása a brit félhez. A kezdettől az erősebb pozícióból tárgyaltak, „ők vannak a hatalmon belül”, és nem akartak a briteknek túl kedvező helyzetet sem teremteni. Már csak azért sem, mert ezzel tápot adhatnának más, euroszkeptikus tagállamoknak is.

Az ELTE egyetemi tanára szerint

Theresa May brit miniszterelnöknek a saját pártján belül is komoly csatákat kell megvívnia.

A pártja soraiban kemény- és puhabrexit-hívők is helyet foglalnak. Vannak, akik szerint az EU-t engedmények nélkül kell elhagyni, mások viszont úgy vélik, egyes kérdésekben – például a vámunió tekintetében – meg kellene állapodni. Magyarics Tamás hozzátette: az északír határ kérdése komoly hatással lehet a brexittárgyalásokra.

Csökken az unió érdekérvényesítő képessége

Az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy az Európai Unió és Oroszország gazdasági és energetikai téren szoros kapcsolatot alakítson ki – mondta a külpolitikai szakértő. Az amerikaiak szerint a Németország és Oroszország közötti együttműködés olykor túl közeli, ezért igyekeznek megakadályozni az Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítését, ezzel elkerülve Nyugat-Európa energiafüggőségét a Kremltől.

Magyarics Tamás kiemelte: a britek kilépésével az EU gyengülni fog, és ezzel kevésbé lesz képes érvényesíteni érdekeit. A Trump-adminisztráció azonban nem lehet elégedett, hiszen

csökken az unió azon képessége, hogy szerepet vállaljon Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a stabilitás biztosításában.

„A franciák és a britek voltak azok, akik valamifajta expedíciós képességet tudtak felmutatni” – tette hozzá. Az ELTE egyetemi tanára hangsúlyozta: a meggyengült EU az arab színtéren sem tud béketeremtőként fellépni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×