eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament Brexit-ügyi Csoportjának ülésén az Európai Parlament brüsszeli épületében 2019. január 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Brüsszel nem enged a brexitmegállapodásból

Az Európai Unió és intézményei egységesek abban, hogy kitartanak a Brexit feltételrendszerét rögzítő, már elfogadott megállapodás mellett - jelentette ki Michel Barnier uniós brexitügyi főtárgyaló.

Barnier az Európai Parlament vezetőivel folytatott egyeztetése után nyilatkozott, azt követően, hogy Theresa May brit miniszterelnök szóvivőjén keresztül kedden bejelentette, a londoni parlament alsóházi vitáján a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását kéri az Európai Uniótól az ír szigeti tartalékmegoldás módosítása érdekében.

Barnier rövid nyilatkozatában aláhúzta,

az unió kitart a megállapodás mellett, amelyet az Egyesült Királysággal közösen tárgyalt, "nem pedig ellene".

A brit kormányfő kedd délután, a brexitmegállapodáshoz benyújtott módosítások alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette: a ház az elmúlt hetekben félreérthetetlenül kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy a megállapodás elfogadásának fejében módosításokat kíván az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás ügyében. Ez a mechanizmus az EU-val novemberben aláírt, 585 oldalas brexitmegállapodás része, de a londoni alsóház - jórészt a tartalékmegoldással szembeni rendkívüli ellenállás miatt - két hete példátlan, 230 fős többséggel elutasította az egyezményt.

A legsúlyosabb bírálatok a mechanizmus azon elemét érték és érik folyamatosan brit részről, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodásra jutnia az unióval, amely önmagában feleslegessé tenné a záradék aktiválását. Az EU javaslata eredetileg az volt, hogy ez csak Észak-Írországra vonatkozzon, de ezt brit részről elutasították, mert London érvei szerint megbontaná az ország alkotmányos egységét. Ezért született végül az a kompromisszumos megoldás, hogy jobb híján az egész ország maradjon vámunióban az EU-val. Keményvonalas brexitpárti politikusok szerint viszont elfogadhatatlan, hogy az ország határozatlan időre vámunióban maradjon az EU-val, mert ez megakadályozza, hogy London önálló kereskedelmi megállapodásokat kössön.

A Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója szerint az ír–észak-ír határ visszaállítása több mint 20 év után újra lángra lobbanthatja a térséget. A brexitmegállaapodás újranyitásáról Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: bár az EU a közösségben bennmaradó Írország érdekeit fogja képviselni, az egyesség hiánya szélsőséges esetben Nagy-Britannia felbomlását is hozhatja.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7-től az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×