Infostart.hu
eur:
358.94
usd:
309.05
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

A háttérben oldják meg a brexit egyik kulcskérdését?

Lapértesülés szerint a kormányzó párt igazodna a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyik legfőbb követeléséhez.

Komoly munkálatok kezdődtek a kormányzaton belül arról, hogy ha az EU-val a tartalékmegoldásról folytatott tárgyalások zsákutcába jutnak (nagy eséllyel így lesz), akkor az Egyesült Királyság az eddigi fő tervével ellentétben mégis benne maradna a vámunióban a Brexit átmeneti periódusának lejárta (2020 vége) után is - írta a magas rangú kormányzati forrásra hivatkozó The Independent alapján a Portfolio.

Ez azért lényeges fejlemény és eltérés a brit kormány által eddig hangoztatott egyik "vörös vonaltól", mert ha az ország tényleg benne maradna a vámunióban, akkor nem lenne joga később önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni például az Egyesült Államokkal, Kínával, vagy Indiával. Márpedig a "visszanyerni a szuverenitást" jelszó részben ezt is takarhatta a brit népszavazás kapcsán a brexit mellett döntők fejében.

A permanens vámunóban maradást egyébként a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt, már régóta szorgalmazza, de Theresa May vezetésével a kormányzó Konzervatív Párt eddig hivatalosan elutasította.

A téma meglehetősen megosztó. A keményvonalas brexittábor szemében az, hogy az ország a vámunióban maradna, egyfajta árulással ér fel, hiszen az ország mégsem nyeri vissza a szuverenitását. Ráadásul a Munkáspárt és a Konzervatív Párt berkein belül is szinte garantált, hogy újabb megosztottsághoz vezet ez a terv.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×