eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

A háttérben oldják meg a brexit egyik kulcskérdését?

Lapértesülés szerint a kormányzó párt igazodna a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyik legfőbb követeléséhez.

Komoly munkálatok kezdődtek a kormányzaton belül arról, hogy ha az EU-val a tartalékmegoldásról folytatott tárgyalások zsákutcába jutnak (nagy eséllyel így lesz), akkor az Egyesült Királyság az eddigi fő tervével ellentétben mégis benne maradna a vámunióban a Brexit átmeneti periódusának lejárta (2020 vége) után is - írta a magas rangú kormányzati forrásra hivatkozó The Independent alapján a Portfolio.

Ez azért lényeges fejlemény és eltérés a brit kormány által eddig hangoztatott egyik "vörös vonaltól", mert ha az ország tényleg benne maradna a vámunióban, akkor nem lenne joga később önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni például az Egyesült Államokkal, Kínával, vagy Indiával. Márpedig a "visszanyerni a szuverenitást" jelszó részben ezt is takarhatta a brit népszavazás kapcsán a brexit mellett döntők fejében.

A permanens vámunóban maradást egyébként a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt, már régóta szorgalmazza, de Theresa May vezetésével a kormányzó Konzervatív Párt eddig hivatalosan elutasította.

A téma meglehetősen megosztó. A keményvonalas brexittábor szemében az, hogy az ország a vámunióban maradna, egyfajta árulással ér fel, hiszen az ország mégsem nyeri vissza a szuverenitását. Ráadásul a Munkáspárt és a Konzervatív Párt berkein belül is szinte garantált, hogy újabb megosztottsághoz vezet ez a terv.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×