Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.82
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Uniópárti tiltakozó a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

A háttérben oldják meg a brexit egyik kulcskérdését?

Lapértesülés szerint a kormányzó párt igazodna a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyik legfőbb követeléséhez.

Komoly munkálatok kezdődtek a kormányzaton belül arról, hogy ha az EU-val a tartalékmegoldásról folytatott tárgyalások zsákutcába jutnak (nagy eséllyel így lesz), akkor az Egyesült Királyság az eddigi fő tervével ellentétben mégis benne maradna a vámunióban a Brexit átmeneti periódusának lejárta (2020 vége) után is - írta a magas rangú kormányzati forrásra hivatkozó The Independent alapján a Portfolio.

Ez azért lényeges fejlemény és eltérés a brit kormány által eddig hangoztatott egyik "vörös vonaltól", mert ha az ország tényleg benne maradna a vámunióban, akkor nem lenne joga később önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni például az Egyesült Államokkal, Kínával, vagy Indiával. Márpedig a "visszanyerni a szuverenitást" jelszó részben ezt is takarhatta a brit népszavazás kapcsán a brexit mellett döntők fejében.

A permanens vámunóban maradást egyébként a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt, már régóta szorgalmazza, de Theresa May vezetésével a kormányzó Konzervatív Párt eddig hivatalosan elutasította.

A téma meglehetősen megosztó. A keményvonalas brexittábor szemében az, hogy az ország a vámunióban maradna, egyfajta árulással ér fel, hiszen az ország mégsem nyeri vissza a szuverenitását. Ráadásul a Munkáspárt és a Konzervatív Párt berkein belül is szinte garantált, hogy újabb megosztottsághoz vezet ez a terv.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×