eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők Londonban 2019. január 29-én. A brit parlament alsóháza vitanapot tart a kormány tervezett lépéseiről a brexittel kapcsolatban.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Nagy lett a bizonytalanság a brexitszavazás után

A brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei és a londoni elemzői közösség szerint még bizonytalanabbá vált a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamata, miután a konzervatív párti brit kormány a kilépési megállapodás újratárgyalását kezdeményezte. A kezdeményezést az Európai Unió vezető tisztviselői szerdai nyilatkozataikban elvetették.

A londoni alsóház előző este hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások megnyitását.

A brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék helyett kíván egyelőre nem részletezett "alternatív megoldásokról" tárgyalni az EU-val.

E backstop-mechanizmus rendkívül népszerűtlen mindenekelőtt a keményvonalas tory Brexit-táborban, mivel vámuniós viszonyrendszert irányoz elő az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha nem sikerül időben olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely e mechanizmus alkalmazását feleslegessé tenné. A brexitmegállapodást az alsóház nem kis részben e backstop-záradék miatt utasította el két hete, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel.

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója azonban az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén felszólalva kijelentette, hogy a megállapodást tavaly mindkét fél elfogadta, és nem fogják újranyitni a szöveget. Barnier megerősítette: az EU nem fog olyan megoldásokat sem elfogadni, amelyek kikezdik az egységes belső piacot, de nem is látni sehol semmilyen működőképes alternatív javaslatot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló backstop-mechanizmus helyett.

A legrosszabbtól tartanak az üzleti élet résztvevői is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szerdai EP-ülésen szintén leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brexitfeltételekről szóló szerződés, sem külön az ír-északír tartalékmegoldás.

"Készen kell állnunk minden forgatókönyvre, a legrosszabbra is"

- hangsúlyozta, hozzátéve: növeli a szabályozatlan brexit kockázatát a brit parlament alsóházának előző napi szavazása az újratárgyalás kezdeményezéséről.

Ugyanettől tartanak a brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei.

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) vezérigazgatója, Adam Marshall szerdai nyilatkozatában, az újratárgyalási kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy "újabb nap veszett kárba, miközben az óra ketyeg", a brit kormány és a parlament pedig "egy helyben forgolódik". Hozzátette: a brit politika vég nélküli civódásának piaci bizonytalanság, árufelhalmozás, valamint munkaerő, pénz és befektetések átirányítása a következménye.

A kamarai szervezet vezetője szerint nincs sok olyan üzleti vállalkozás, amely készen állna a két hónapon belüli, megállapodás nélküli brexitre.

Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója a BBC rádió szerdai hírmagazinjában hazárdjátéknak nevezte a Brexit-megállapodás újratárgyalását célzó kezdeményezést. Fairbairn szerint

különösen aggályos a helyzet a kis- és középvállalati szektorban, mivel ezeknek a vállalkozásoknak talán a 10 százaléka kezdett eddig hozzá egyáltalán bármiféle készenléti tervezéshez kemény brexit esetére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×