eur:
411.23
usd:
392.86
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők Londonban 2019. január 29-én. A brit parlament alsóháza vitanapot tart a kormány tervezett lépéseiről a brexittel kapcsolatban.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Nagy lett a bizonytalanság a brexitszavazás után

A brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei és a londoni elemzői közösség szerint még bizonytalanabbá vált a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamata, miután a konzervatív párti brit kormány a kilépési megállapodás újratárgyalását kezdeményezte. A kezdeményezést az Európai Unió vezető tisztviselői szerdai nyilatkozataikban elvetették.

A londoni alsóház előző este hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások megnyitását.

A brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék helyett kíván egyelőre nem részletezett "alternatív megoldásokról" tárgyalni az EU-val.

E backstop-mechanizmus rendkívül népszerűtlen mindenekelőtt a keményvonalas tory Brexit-táborban, mivel vámuniós viszonyrendszert irányoz elő az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha nem sikerül időben olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely e mechanizmus alkalmazását feleslegessé tenné. A brexitmegállapodást az alsóház nem kis részben e backstop-záradék miatt utasította el két hete, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel.

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója azonban az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén felszólalva kijelentette, hogy a megállapodást tavaly mindkét fél elfogadta, és nem fogják újranyitni a szöveget. Barnier megerősítette: az EU nem fog olyan megoldásokat sem elfogadni, amelyek kikezdik az egységes belső piacot, de nem is látni sehol semmilyen működőképes alternatív javaslatot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló backstop-mechanizmus helyett.

A legrosszabbtól tartanak az üzleti élet résztvevői is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szerdai EP-ülésen szintén leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brexitfeltételekről szóló szerződés, sem külön az ír-északír tartalékmegoldás.

"Készen kell állnunk minden forgatókönyvre, a legrosszabbra is"

- hangsúlyozta, hozzátéve: növeli a szabályozatlan brexit kockázatát a brit parlament alsóházának előző napi szavazása az újratárgyalás kezdeményezéséről.

Ugyanettől tartanak a brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei.

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) vezérigazgatója, Adam Marshall szerdai nyilatkozatában, az újratárgyalási kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy "újabb nap veszett kárba, miközben az óra ketyeg", a brit kormány és a parlament pedig "egy helyben forgolódik". Hozzátette: a brit politika vég nélküli civódásának piaci bizonytalanság, árufelhalmozás, valamint munkaerő, pénz és befektetések átirányítása a következménye.

A kamarai szervezet vezetője szerint nincs sok olyan üzleti vállalkozás, amely készen állna a két hónapon belüli, megállapodás nélküli brexitre.

Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója a BBC rádió szerdai hírmagazinjában hazárdjátéknak nevezte a Brexit-megállapodás újratárgyalását célzó kezdeményezést. Fairbairn szerint

különösen aggályos a helyzet a kis- és középvállalati szektorban, mivel ezeknek a vállalkozásoknak talán a 10 százaléka kezdett eddig hozzá egyáltalán bármiféle készenléti tervezéshez kemény brexit esetére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×