Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
326.18
bux:
142942.41
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők Londonban 2019. január 29-én. A brit parlament alsóháza vitanapot tart a kormány tervezett lépéseiről a brexittel kapcsolatban.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Nagy lett a bizonytalanság a brexitszavazás után

A brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei és a londoni elemzői közösség szerint még bizonytalanabbá vált a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamata, miután a konzervatív párti brit kormány a kilépési megállapodás újratárgyalását kezdeményezte. A kezdeményezést az Európai Unió vezető tisztviselői szerdai nyilatkozataikban elvetették.

A londoni alsóház előző este hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások megnyitását.

A brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék helyett kíván egyelőre nem részletezett "alternatív megoldásokról" tárgyalni az EU-val.

E backstop-mechanizmus rendkívül népszerűtlen mindenekelőtt a keményvonalas tory Brexit-táborban, mivel vámuniós viszonyrendszert irányoz elő az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha nem sikerül időben olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely e mechanizmus alkalmazását feleslegessé tenné. A brexitmegállapodást az alsóház nem kis részben e backstop-záradék miatt utasította el két hete, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel.

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója azonban az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén felszólalva kijelentette, hogy a megállapodást tavaly mindkét fél elfogadta, és nem fogják újranyitni a szöveget. Barnier megerősítette: az EU nem fog olyan megoldásokat sem elfogadni, amelyek kikezdik az egységes belső piacot, de nem is látni sehol semmilyen működőképes alternatív javaslatot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló backstop-mechanizmus helyett.

A legrosszabbtól tartanak az üzleti élet résztvevői is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szerdai EP-ülésen szintén leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brexitfeltételekről szóló szerződés, sem külön az ír-északír tartalékmegoldás.

"Készen kell állnunk minden forgatókönyvre, a legrosszabbra is"

- hangsúlyozta, hozzátéve: növeli a szabályozatlan brexit kockázatát a brit parlament alsóházának előző napi szavazása az újratárgyalás kezdeményezéséről.

Ugyanettől tartanak a brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei.

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) vezérigazgatója, Adam Marshall szerdai nyilatkozatában, az újratárgyalási kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy "újabb nap veszett kárba, miközben az óra ketyeg", a brit kormány és a parlament pedig "egy helyben forgolódik". Hozzátette: a brit politika vég nélküli civódásának piaci bizonytalanság, árufelhalmozás, valamint munkaerő, pénz és befektetések átirányítása a következménye.

A kamarai szervezet vezetője szerint nincs sok olyan üzleti vállalkozás, amely készen állna a két hónapon belüli, megállapodás nélküli brexitre.

Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója a BBC rádió szerdai hírmagazinjában hazárdjátéknak nevezte a Brexit-megállapodás újratárgyalását célzó kezdeményezést. Fairbairn szerint

különösen aggályos a helyzet a kis- és középvállalati szektorban, mivel ezeknek a vállalkozásoknak talán a 10 százaléka kezdett eddig hozzá egyáltalán bármiféle készenléti tervezéshez kemény brexit esetére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×