Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
330.67
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők Londonban 2019. január 29-én. A brit parlament alsóháza vitanapot tart a kormány tervezett lépéseiről a brexittel kapcsolatban.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Nagy lett a bizonytalanság a brexitszavazás után

A brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei és a londoni elemzői közösség szerint még bizonytalanabbá vált a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamata, miután a konzervatív párti brit kormány a kilépési megállapodás újratárgyalását kezdeményezte. A kezdeményezést az Európai Unió vezető tisztviselői szerdai nyilatkozataikban elvetették.

A londoni alsóház előző este hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások megnyitását.

A brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék helyett kíván egyelőre nem részletezett "alternatív megoldásokról" tárgyalni az EU-val.

E backstop-mechanizmus rendkívül népszerűtlen mindenekelőtt a keményvonalas tory Brexit-táborban, mivel vámuniós viszonyrendszert irányoz elő az Egyesült Királyság és az EU között arra az esetre, ha nem sikerül időben olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely e mechanizmus alkalmazását feleslegessé tenné. A brexitmegállapodást az alsóház nem kis részben e backstop-záradék miatt utasította el két hete, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel.

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója azonban az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén felszólalva kijelentette, hogy a megállapodást tavaly mindkét fél elfogadta, és nem fogják újranyitni a szöveget. Barnier megerősítette: az EU nem fog olyan megoldásokat sem elfogadni, amelyek kikezdik az egységes belső piacot, de nem is látni sehol semmilyen működőképes alternatív javaslatot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló backstop-mechanizmus helyett.

A legrosszabbtól tartanak az üzleti élet résztvevői is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szerdai EP-ülésen szintén leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brexitfeltételekről szóló szerződés, sem külön az ír-északír tartalékmegoldás.

"Készen kell állnunk minden forgatókönyvre, a legrosszabbra is"

- hangsúlyozta, hozzátéve: növeli a szabályozatlan brexit kockázatát a brit parlament alsóházának előző napi szavazása az újratárgyalás kezdeményezéséről.

Ugyanettől tartanak a brit üzleti szektor legnagyobb szakmai szervezetei.

A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) vezérigazgatója, Adam Marshall szerdai nyilatkozatában, az újratárgyalási kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy "újabb nap veszett kárba, miközben az óra ketyeg", a brit kormány és a parlament pedig "egy helyben forgolódik". Hozzátette: a brit politika vég nélküli civódásának piaci bizonytalanság, árufelhalmozás, valamint munkaerő, pénz és befektetések átirányítása a következménye.

A kamarai szervezet vezetője szerint nincs sok olyan üzleti vállalkozás, amely készen állna a két hónapon belüli, megállapodás nélküli brexitre.

Carolyn Fairbairn, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója a BBC rádió szerdai hírmagazinjában hazárdjátéknak nevezte a Brexit-megállapodás újratárgyalását célzó kezdeményezést. Fairbairn szerint

különösen aggályos a helyzet a kis- és középvállalati szektorban, mivel ezeknek a vállalkozásoknak talán a 10 százaléka kezdett eddig hozzá egyáltalán bármiféle készenléti tervezéshez kemény brexit esetére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×