Infostart.hu
eur:
385.57
usd:
329.05
bux:
120472.32
2026. január 21. szerda Ágnes
Berlin, 2018. július 2.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakcióülésén a parlament berlini épületében, a Reichstagban 2018. július 2-án. A CDU és a CSU között vita van a bevándorlás kezelésének kérdésében. (MTI/EPA/ Clemens Bilan)
Nyitókép: Clemens Bilan

Kiegyezett Angela Merkel a belügyminiszterével

A német kancellár szerint sikerült jó kompromisszummal véget vetni véget vetni a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió hetek óta húzódó vitájának.

A megállapodás értelmében tranzitzónákat létesítenek Németországban az osztrák határ mentén, ahol a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkezőket szállásolják el, és ahol várniuk kell amíg a hatóságok gyorsított eljárással eldöntik, hogy jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. Ha pedig kiderül róluk, hogy más más uniós országban regisztrálták őket, akkor ezekből a zónákból kényszerülnek távozásra Németországból.

A késő éjszakába nyúló megbeszélés végén a kancellár hangsúlyozta, sikerül elkerülni a határellenőrzés bevezetését, amely ellenkezik a schengeni megállapodással.

A hétfő délután kezdődött és késő éjjel véget ért tárgyalás végül áttörést hozott és – legalábbis egyelőre – feloldotta a berlini koalícióban résztvevő két kereszténypárt között kirobbant viszályt. Hétfőre virradóra már szóba került a csupán Bajorországban működő Keresztényszociális Unió élén álló Horst Seehofer lemondása mind belügyminiszteri, mind pártelnöki tisztségéről, ami kormányválsághoz vezetett volna.

Tegnap a két testvérpárt elnöksége előbb együttes ülésen közelítette a nézeteket, majd közvetítőként bekapcsolódott Seehofer hivatali elődje a bajor tartományi kormány élén, valamint a szövetségi parlament elnöke is. Késő délután Angela Merkel és Horst Seehofer szűkkörű megbeszélésre ült össze, amelynek végén sikerült a kancellár által jónak minősített kompromisszumban megállapodni. Mint Angela Merkel kifejtette, az uniós partnerekkel egyetértésben, nemzeti eszközökkel fogják korlátozni és szabályozni a menekültek ügyét. Erre szolgálnak majd az osztrák határ mentén létesítendő tranzitövezetek, ahol a már más uniós országokban regisztrált migránsokat fogják elszállásolni, amíg visszaküldésükre sor kerülhet abba az országba, amelynek területén először léptek az Európai Unió földjére, de itt intézik majd gyorsított eljárással a menekültkérelmeket is. A terv három évvel korábban már napirenden szerepelt, akkor azonban a szociáldemokrata külügyminiszter, Sigmar Gabriel ellenállásán meghiúsult.

Az ellenzéki Baloldali Párt, valamint a Zöldek szóvivője máris élesen bírálta a kompromisszumot,

megállapítva azt is, hogy több hetes vérre menő viták és az egész Európai Unió működését visszavető politikai bénultság után egy úgymond levitézlett elképzeléssel hidalták át a két kereszténypárt között a migránskérdésben már évek óta újból és újból fellángoló torzsalkodást. Utaltak arra is, hogy ennek során a Keresztényszociális Unió vezetői kormányválságtól sem riadtak vissza, annak érdekében, hogy a menekült-ügyben elfoglalt álláspontjuk rendíthetetlen hangoztatásával minél több szavazót próbáljanak maguk mellé állítani az október közepén esedékes bajorországi tartományi választás előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×