Infostart.hu
eur:
358.91
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Brüsszel, 2018. június 29.Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján az esemény második napján, 2018. június 29-én. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Politikai kacsa a brüsszeli migráns-megállapodás?

Budapest és Prága is cáfolja, hogy megállapodott volna Németországgal, ahogyan azt Angela Merkel állítja.

Tizennégy európai uniós ország, köztük Magyarország nyilatkozott a brüsszeli EU-csúcson úgy, hogy kész megállapodást aláírni a német kormánnyal a korábban másutt regisztrált, Németországból kiutasítandó menedékkérők gyorsított visszafogadásáról - tájékoztatta koalíciós partnereit szombaton Angela Merkel német kancellár a dpa német hírügynökség birtokába került feljegyzés szerint. Orbán Viktor miniszterelnök az MTI megkeresésére közölte: ez a szokásos politikai kacsa, semmilyen megállapodás nem született.

A koalíciós párt- és frakcióvezetőknek elküldött feljegyzésben Merkel egy sor más, az illegális bevándorlókkal kapcsolatos intézkedést is felvázolt annak az erőfeszítésnek a részeként, hogy kielégítse a keményebb migrációs politikát követelő koalíciós partnerét, a bajorországi Kereszténydemokrata Uniót (CDU).

A feljegyzés szerint a

megállapodásra kész 14 ország között van Magyarország, Lengyelország és Csehország is,

amelyek korábban hevesen elleneztek mindenféle menekültelosztási elképzelést. Rajtuk kívül még Belgium, Franciaország, Dánia, Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Svédország egyezett meg a kérdésről Németországgal a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcstalálkozón.

A Reuters hírügynökség ismertetése szerint a kétoldalú megállapodások az eddigieknél sokkal hatékonyabbá tennék a visszaküldési folyamatot azoknak a menedékkérőknek az esetében, akiket előzőleg más országban már regisztráltak. Jelenleg a dublini eljárás szerint Németországból kezdeményezett repatriálások csupán 15 százaléka jár sikerrel - áll a dokumentumban. Ezért "kormányközi megállapodásokat fogunk aláírni egy sor tagálammal a repatriálási folyamat felgyorsítása és az akadályok felszámolása érdekében" - írta Merkel.

Azok a bevándorlók, akik Németországba próbálnak belépni úgy, hogy előzőleg már regisztrálták őket egy másik uniós országban, nagy gyűjtőtáborokba, úgynevezett "horgonyközpontokba" fognak kerülni, és ügyükben itt járnak majd el - közölte Merkel a dokumentumban. Ide kerülhetnek majd azok a migránsok, akik a hivatalos határellenőrzést kijátszva, "a zöld határon" próbálnának belépni Németország területére, továbbá azok, akik nem esnek a Görögországgal és Spanyolországgal - mint az EU külső határán fekvő országokkal - kötött menekültátvételi megállapodás hatálya alá.

Az új rendszerben gyorsított eljárásban dolgozzák majd fel azoknak a menekülteknek a kérelmét, akiknek az ujjlenyomatát már rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban. A gyorsított eljárás egyhetes átfutást és gyorsított jogorvoslati lehetőséget jelent.

Az új befogadóközpontok a helyi lakosságtól elzártan fognak működni, s az odaszállított migránsok kötelesek lesznek a menekültügyi eljárásuk végéig ott tartózkodni.

Merkel továbbá fokozná a rendőrségi igazoltatásokat a határok közelében, amivel várhatóan jelentősen emelkedne azoknak a száma, akikről kiderül, hogy másik országban korábban már regisztrálták őket.

Német rendőrök mennek Bulgáriába

A kancellár tájékoztatójában szerepel emellett az is, hogy német rendőröket küldenek Bulgáriába az Európai Unió külső határvédelmének megerősítésére. "Meg fogjuk erősíteni a Görögország macedóniai és albániai határára telepített Frontex-alakulatokat" - írja feljegyzésében Merkel, hozzátéve, hogy támogatni fogják Görögországot és Bulgáriát határrendőrségük megerősítésében, s a vonatkozó intézkedéseket augusztus végére tervezi megvalósítani. "Készen kell állnunk arra is, hogy szükség esetén Szlovénia és Horvátország határának védelmét is támogassuk" - írja a kancellár.

A Kereszténydemokrata Uniót vezető (CDU) német kancellárnak július 1-jéig adott időt testvérpártja és koalíciós partnere, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) arra, hogy európai megoldást találjon a Németországba tartó bevándorlók tömegének kezelésére. A CSU szerint akár egyoldalú intézkedésekkel is meg kell tagadni a belépést a német határon az EU-ban máshol már regisztrált menedékkérőktől. Merkel és a CDU szerint viszont ezt egyoldalúan nem lehet bevezetni, csak úgy lehetne szigorítani, ha megállapodnak az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról. A két párt közötti vita miatt akár a testvérpárti szövetség és a kormánykoalíció is veszélybe kerülhet.

Orbán Viktor: ez politikai kacsa

Orbán Viktor miniszterelnök az MTI megkeresésére közölte: ez a szokásos politikai kacsa, semmilyen megállapodás nem született.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke emlékeztetett a korábbi magyar miniszterelnöki és kormányzati nyilatkozatokra; közlése szerint a magyar álláspont 2015 óta változatlan: Magyarország területére egyetlen menedékkérő sem léphetett úgy, hogy előtte nem járt Görögország vagy más uniós tagállam területén. Tehát senki nem nálunk lépett először az Európai Unió területére - fogalmazott.

Babis: Prága nem ígért ilyet

Andrej Babis cseh kormányfő is cáfolta, hogy Csehország ígéretet tett volna Angela Merkel német kancellárnak egy olyan megállapodás támogatására, amely szerint a német határról kiutasítandó migránsokat befogadnák azok az államok, amelyekben a migránsokat az Európai Unió területén először regisztrálták.

Ilyen tárgyalásokra Csehország és Németország között nem került sor és a cseh kormány nem csatlakozott ilyen megállapodáshoz - reagált a cseh miniszterelnök, aki Franciaországban tartózkodik munkalátogatáson.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×