eur:
392.98
usd:
362.9
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
München, 2017. február 6.Angela Merkel német kancellár, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU (b) és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke sajtótájékoztatót tart a két párt elnökségi ülése után Münchenben 2017. február 6-án, ahol bejelentették, hogy ismét Angela Merkel lesz a két párt közös kancellárjelöltje, és együtt küzdenek majd a szeptemberi szövetségi parlamenti választás kampányában. (MTI/EPA/Lukas Barth)
Nyitókép: Lukas Barth

Újabb fordulatok a német kormányválságban

Horst Seehofer német belügyminiszter megerősítette, hogy valójában felajánlotta lemondását pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) müncheni elnökségi ülésén vasárnap késő este, de hétfőn újra tárgyal majd a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) a vitás kérdésekről.

A belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy távozik az elkövetkező három napon belül pártelnöki és belügyminiszteri posztjairól, ha nem sikerül dűlőre jutni Angela Merkel német kancellár pártjával a határellenőrzéssel kapcsolatban. A Spiegel német lap ezt úgy értékelte, hogy Seehofer ultimátumot adott Merkelnek.

"Igen, azt mondtam, hogy e két posztot szabaddá teszem, méghozzá három napon belül"

- mondta a német belügyminiszter.

Közölte: a hétfői napon tárgyal a CDU-val annak reményében, hogy megegyeznek a vitás kérdésben a testvérpárttal.

Úgy fogalmazott:

a hétfői találkozó után minden kiderül.

Források szerint mindenképpen el akarja kerülni, hogy Merkel leváltsa.

Hangsúlyozta, hogy az ország, a koalíció és a kormány vezetői képességének érdekében pártja megállapodásra akar jutni a határellenőrzés kérdésében, és csakis ennek kérdésében.

A pártvezér lemondásának felajánlását azzal indokolta, hogy Merkel ellenállása miatt nem sikerül megvalósítani belügyminiszteri terveit, amelyek szerint meg kell tagadni a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain - a bajor-osztrák határ három átkelőjénél - az Európai Unióban máshol már regisztrált menedékkérőktől.

Seehofer és a CSU szerint mindentől függetlenül és feltétlenül vissza kell fordítani ezeket az embereket. Merkel és pártja szerint ezt nem lehet bevezetni egyoldalúan, egyeztetés nélkül, a szigorítás feltétele, hogy legyenek megállapodások az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról.

Sajtóértesülések szerint Seehofer a CSU elnökségi ülésén kifejtette, hogy a pártnak három lehetősége van:

  • meghajol a kancellár akarata előtt, aminek révén elveszíti hitelességét a választók előtt,
  • kitart törekvései mellett, ami a CDU/CSU testvérpárti szövetség felbomlásához vezet,
  • vagy pedig elfogadja az ő lemondását a pártelnöki és a miniszteri tisztségről.

A dpa német hírügynökségnek nyilatkozó források közölték: Seehofer bejelentésével káoszt generált a párton belül, számos vezető tisztségviselő elutasítja azt, hogy lemondjon, és arról győzködik, hogy maradjon.

Amennyiben a 68 éves Horst Seehofer valóban távozik tisztségeiből, kiesik a német politika első vonalából, mert nincs mandátuma a szövetségi parlamentben (Bundestag) vagy a bajor tartományi parlamentben (Landtag).

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×