Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác

Sarkozy beállt Macron mögé

Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfő a centrista Emmanuel Macron támogatására kérte a franciákat az elnökválasztás második fordulójában, mert szerinte a szuverenista "Marine Le Pen megválasztása és a programjának végrehajtása nagyon súlyos következményekkel járna" Franciaország és a franciák számára.

Az exelnök a Facebookon közzétett közleményében leszögezte, hogy

nem áll szándékában visszatérni a politikai életbe, de összefogásra kérte a jobboldalt és a politikai centrumot.

A volt jobboldali elnök szerint a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökének bejutása a május 7-i második fordulóba "politikai földrengést" jelent.

Nicolas Sarkozy jelezte, hogy bár Emmanuel Macront támogatja "a felelőssége" tudatában, de ezt nem jelenti azt, hogy beáll a programja mögé.

"Minden más magatartás felelőtlen. A megosztottság nem opció Franciaország nagyon súlyos helyzetével szemben" - írta a volt köztársasági elnök.

Sarkozy ugyanakkor úgy látja, hogy a júniusi nemzetgyűlési választások kiváló alkalmat biztosítanak majd arra a franciáknak, hogy igazi alternatívát válasszanak Macronnal szemben, mégpedig a jobboldalt többséghez juttatva az alsóházban.

Francois Baroin volt jobboldali gazdasági miniszter, aki a jobboldal kampányát fogja vezetni a június közepén esedékes parlamenti választások előtt, szerdán egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy kész Emmanuel Macron kormányát vezetni. A jobboldali képviselő volt a miniszterelnöki poszt várományosa a jobboldal esetleges elnökválasztási győzelme esetén is.

Baroin szerint a jobbközép Köztársaságiak képesek lesznek megnyerni a júniusi nemzetgyűlési választásokat.

"Amennyiben a franciák változást akarnak, és új lapot akarnak nyitni az Holland- és a Macron-fejezet után, a franciák jobboldali kormányt fognak választani" - mondta Baroin. "Ez esetben készen állok a kormány vezetésére, a franciák szándéka alapján" - tette hozzá. Azt viszont kizárta, hogy egy bármilyen színezetű koalíciós kormány vezetését is elvállalná.

Baroin megerősítette, hogy ő is Maconra szavaz május 7-én, és szerinte sem megoldás a tartózkodás.

A jobbközép Köztársaságiak elnökjelöltje, a családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása miatt megvádolt Francois Fillon a harmadik helyen végzett az első fordulóban, majd miután bejelentette, hogy Emmanuel Macronra szavaz a második fordulóban, visszavonult a politikai élettől. Azóta a jobboldalon kaotikus a helyzet, jóllehet a párt vezetősége arra kérte a párttagságot, hogy tartóztassák fel a második fordulóban Marine Le Pent, s ennek érdekében ne tartózkodjanak május 7-én.

Ennek ellenére a párt néhány vezető politikusa jelezte, hogy nem hajlandó Macronra szavazni, ezért vagy Le Pent fogja támogatni vagy nem megy el május 7-én szavazni. A jobboldal novemberi előválasztásán második helyen végzett Alain Juppé élesen bírálta a pártvezetést, amiért nem foglalt egyértelműen állást Macron támogatása mellett.

A végleges adatok szerint Emmanuel Macron végzett az első helyen az elnökválasztás vasárnapi, első fordulójában a voksok 24 százalékával, míg Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje a második helyen futott be a szavazatok 21,3 százalékával. A második fordulót május 7-én rendezik, az OpinionWay francia közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint Macron 61 százalékot is szerezhet, míg Le Pennek 39 százalékot jeleznek előre.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×