A 2024 YR-4 jelzésű kisbolygó két évvel ezelőtt azzal vált hírhedtté, hogy 2032-ben becsapódhat a Földbe. Ennek ugyan mindössze 2 százaléknyi esélye volt, de a tudósok mégis nagyon aggódtak miatta. Később kiderült, hogy a bolygónkkal való ütközés lehetősége gyakorlatilag nullának tekinthető, ellenben van esély arra, hogy a Holdba csapódjon.

„Egy 60 méteres szikla körülbelül akkor mint egy 20 emeletes ház. A legfrissebb számítások pedig azt mutatják, hogy nagyjából 4,6 százalék esélye van a Holdunkkal való ütközésnek. Ha bekövetkezik ez a becsapódás, akkor egy nagyjából 6-7 megatonna erejű robbanás várható” – ismertette Kiss László csillagász. Ugyanis a hirtelen lefékeződő kisbolygó mozgási energiája olyan mintha egy hidrogénbomba robbanását szimulálná. Ennek eredményeképpen – a kínai tudósok számításai szerint – egy nagyjából

egy kilométeres átmérőjű új kráter keletkezne a Holdon.

A HunRen Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója azt is elmondta, hogy a kirepülő anyagfelhőnek egy része visszahullana a Holdra. Ez akkor jelentene nagy veszélyt, ha 2032-ben már űrhajósok dolgoznának egy holdbázison. Kiss László szerint nekik elemi fontosságú lenne, hogy időben értesüljenek, hullik-e valami kő az égből, vagy sem.

Ugyanakkor a kínai csillagászok azt is kiszámolták, hogy a Holdból kirobbanó anyag egy jelentős része a Föld felé is szétszóródhat. Ez rendkívül látványos meteoresőt eredményezne és fényes tűzgömbökként bevilágítanák karácsonyra az eget. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ütközés 4,6 százalékos valószínűsége azért elég komoly esélynek tekinthető. Mindenesetre Kiss László azt mondta, hogy biztosat majd csak 2028-ban tudhatunk, mert a kisbolygó akkor lesz ismét közel a Földhöz.

Két év múlva nyílik majd lehetőség arra, hogy az eddigieknél pontosabban határozhassuk meg a pályáját, az átmérőjét, a tömegét és a sűrűségét.

„Ha akkor azt látjuk, hogy 100 százalékos a 2032-es holdi becsapódás esélye, akkor elgondolkozhatunk azon, hogy nem akarjuk-e esetleg eltéríteni ütközési pályáról. Mert lehet, hogy több kárt okozna az ütközéssel járó hatalmas robbanás a Hold felszínén, mint amekkora tudományos érdekességet jelentene” – magyarázta Kiss László.

Arra akérdésre, hogy az eltérítést úgy kell-e elképzelnünk, mint ahogy azt a nagyszabású hollywoodi mozifilmekben látni, a HunRen Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója azt mondta, hogy egy ekkora égitest néhány nagyobb termonukleáris töltettel megsemmisíthető, de legalábbis kilökhető a pályájáról. Kiss László ugyanakkor kevés esélyt lát arra, hogy 2030-ig megépüljön egy emberek lakta, állandó holdbázis, ezért annak védelme nem indokolna egy ilyen beavatkozást. E

llenben ha kiderülne, hogy a robbanás által kiszakított kőzet egy része veszélyeztetné a Földünk körül keringő űrobjektumokat, műholdakat, űrállomásokat, akkor döntés születhet a megsemmisítésről. „Erről azonban majd csak két év múlva, a 2028-as megfigyelések alapján tudunk határozni, mert akkor lehet már pontosítani az égitest mozgását.”