Infostart.hu
eur:
354.86
usd:
312.63
bux:
139454.65
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Egy donor vérplazmát ad az ország negyedik, gyõri plazmaferezis-központjában 2016. február 8-án. A plazmaferezis emberi vérplazma nyerésére szolgáló eljárás, amely plazmakészítmények elõállításához szolgál gyógyszeralapanyagul. Egy speciális készülék segítségével kizárólag a plazma levételére kerül sor, a vér többi sejtkomponensét a berendezés visszajuttatja a donor érrendszerébe.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

A véradók és plazmaadók bizalmát is erősíti az új regiszter

Hiánypótló regisztert indított az Országos Vérellátó Szolgálat. Mostantól nem csak a véradók, a plazmaadók is bekerülnek egy rendszerbe, így már nem lesz mód arra, hogy valaki a megengedettnél többször adjon vérplazmát. A regiszter elsősorban a donorok egészségét védi – mondta az InfoRádióban Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese.

A donorok egészségének védelme és a biztonságos plazmaadás érdekében január 1-től megkezdte működését a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter, működéséért az Országos Vérellátó Szolgálat felel. A regiszter egységes és átlátható rendszere megakadályozza az előírt időkorláton belüli többszörös donációt, és növeli a beavatkozások biztonságát.

A plazmaadás a vérgyűjtésnek egy speciális formája, amikor a donortól kizárólag a plazmát gyűjtik be.

Nagyobb mennyiségű plazmát lehet adni, mint teljes vért, mivel a plazma 90 százaléka víz, a szervezet sokkal gyorsabban pótolja, így akár hetente fel lehet keresni a centrumokat, de csak évente meghatározott alkalommal.

„Plazma gyűjtéséből közvetlen terápiás transzfúziós célra nem kerülhet készítmény, de életmentő gyógyszereket lehet előállítani belőle” – ismertette az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese az InfoRádióban. Nagy Sándor emlékeztetett, hogy egy éven belül meghatározott, hogy egy ember hányszor adhat vérplazmát, mennyi a maximális térfogat, amit be szabad tőle gyűjteni, illetve két plazmaadás között mennyi a minimális kötelező kivárási idő.

Felidézte, hogy a teljes vért adók Magyarországon már 2009 óta egy nagy közös adatbázisban szerepelnek: pontosan ismerhető, hogy ki hol adott vért, és az is, ha valamilyen egészségügyi probléma miatt kizárásra került a véradó. „Ugyanakkor a plazmagyűjtő centrumok – mivel különböző szervezetekhez, cégekhez tartoznak – nem rendelkeztek közös adatbázissal, ezért előfordulhatott, hogy a plazmadonor túl lépte az egy évben engedélyezett limitet” – magyarázta a főigazgató-helyettes.

Szabályozott, biztonságos plazmaadás

Január elsejétől minden plazmagyűjtő centrum a TAJ szám alapján lekérdezheti a jelentkezőket a regiszter segítségével. „A Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszterből kiderül, hogy a donor adott-e plazmát az elmúlt időszakban, illetve kizárták-e véglegesen plazmaadásból valamelyik másik centrumban. Hiába megy át egy akár az ország másik végébe plazmát adni, ezt már nem teheti meg” – hívta fel a figyelmet Nagy Sándor.

„Az új rendszer a plazmadonorok egészségét védi. Mostantól senki nem hajszolhatja bele magát abba, hogy – például pénzszerzés céljából – többször ad plazmát, mint amennyiszer az abszolút biztonságos lenne” – hangsúlyozta az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Gyulai Miklós: ha vannak ellenem bizonyítékok, akkor álljanak elő velük

Hőzöngés és lázongás kezdődött a Magyar Atlétikai Szövetségen belül a párizsi olimpia után, és ezt főleg olyanok szították, akik korábban semmilyen problémát nem jeleztek, sőt élvezték a biztosított lehetőségeket – mondta a sportvezető, aki szeptember 1-jével távozik posztjáról. Úgy véli, a magyar atlétikában dolgozók a jelentős mennyiségű anyagi forrás birtokában elkényelmesedtek az elmúlt években. Kitért az őt ért támadásokra és arra is, mi lesz a sorsa a Gyulai Memorialnak, valamint a budapesti atlétikai világdöntőnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.25. csütörtök, 18:00
Mészöly Géza korábbi válogatott labdarúgó, edző
Újvári Gábor újságíró, sportvezető
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×