Február másodikához, amely katolikus naptár szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, és amelyet tavaszkezdő napként is emlegettek, két különböző, állathoz kötődő időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kapcsolódik – írja a hvg.hu.

Az egyik szerint „gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis, ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél.Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket. „Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.” Ez a hiedelem erdélyi eredetű, de francia hagyománya is van, itthon viszont Jókai Mór Az új földesúr című regényében jelent meg először.

A lap emlékeztet, hogy a közvélekedéssel szemben a barna medvék nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor az anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Az állat így olyan mértékűre tudja csökkenteni a tápanyagszükségletét, amely így a nyáron felhalmozott tartalékok felélésével, és a kisszámú, rendelkezésre álló eleséggel – elsősorban állati fehérjével – télire elég. Időnként, általában enyhébb, napsütéses időben kibújnak rejtekükből, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

Bár a Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondozott két medve, Mici és Ursula télen sem éhezik, így is szívesebben töltik ezt az időszakot benti helyükön. Hétfőn kiderül, mi a véleményük az időjárás alakulásáról.

Ha sikerül őket kicsalogatni, és nem találkoznak az árnyékukkal, akkor meg van a remény arra, hogy rövidesen beköszönt a tavasz.

Az állatkertben az iskolás és óvodás csoportok mellett várják az egyéni látogatókat, családokat is, akik tanúi lehetnek a medvék jóslásának, és játékos feladatokat is teljesíthetnek a Medveösvényen.