Elszoktunk a hóeséstől, ezért hisszük azt, hogy most aztán sok esett, ezen az állásponton van Bíró Tibor egyetemi tanár (NKE), a Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője.
Pedig ha ennek a hómennyiségnek a vízegyenértékét nézzük, akkor januárban még mindig elmaradásban vagyunk a sokéves átlagtól, ezért sem állítja, hogy sok csapadék hullott.
A nagy tavak vízgyűjtő területén is csupán az 50-60 százaléka esett le a sokéves átlagnak,
ez is arra mutat, hogy továbbra is csapadékhiányban vagyunk.
Mindenesetre a természetes vizeink helyzete vagy akár a talaj vízháztartása szempontjából szerencsésebb, hogy hó van, és nem eső esett. Sőt!
„Ha ilyen hideggel párosul, akkor nyilván a mezőgazdasági növényeknek védettsége lesz, nem fagynak fel a vetések. Tehát nagyon fontos a hótakaró, amikor erős fagyok vannak, bár a fagyok kialakulásának is köze van magának a hótakaróréteg kialakulásához, úgyhogy persze a lassú olvadás elősegíti a beszivárgást, és természetesen a talaj felső rétege most sokkal kedvezőbb állapotban van, mint tavaly ősszel. Azt viszont nyugodtan állíthatjuk, hogy a mélybe szivárgáshoz még mindig nincs megfelelő mennyiségű csapadék, erre továbbra is várnunk kell” – tisztázta az InfoRádiónak nyilatkozva, hozzátéve, most azért eshet még ezekben a napokban, hetekben.
Ami a legjobb lenne szerinte, az az lenne, ha átlag felett esne –
„a kumulált csapadékhiányunk egyre jelentősebb”
–, hisz a 2025-ös év az 1901 óta mért időszak negyedik legaszályosabb éve volt, és már korábban is vízkészlethiányos idők jártak, ami miatt leürülés van a rendszerekben, a víztestekben, a talajban, a fedőrétegben; hogy a pótló csapadék hó formájában hullik-e és ha igen, hogyan olvad el, az már szerinte másodlagos kérdés, „szinte mindegy, csak legyen minél több”.
Meglehet, kisebb lesz az aszály, mint tavaly, de szerinte világos, hogy víztöbbletes helyzetek nem fognak kialakulni.
Árvíz?
Ami pedig az árvízi várakozásokat illeti, hóolvadásból származó árvizektől nem kell tartani, a Duna vízgyűjtő területein Nagymaros fölött a szokásosnak csak a fele, nagyjából 3,5 köbkilométer, nem mellékesen a Dunán is rendkívül alacsony vízállások vannak, elférne víz még itt.
A Tiszán némileg más a helyzet, bár alacsony vízállások vannak itt is (Kisköre-Csongrád), a Tisza vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet az a sokéves átlagnak mintegy 110 százaléka, ez körülbelül 2,3 köbkilométert jelent, de ez is a sokéves maximum, ami igazán árvizet szokott kiváltani, annak csak az egynegyede, csak akkor okozhat gondot, ha hirtelen, egyszerre olvadna le az egész.





