Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
modern aircraft of an airfield
Nyitókép: frankpeters/Getty Images

A légi közlekedés egyik legnagyobb gondjára találhattak megoldást

Új módszert dolgoztak ki az ausztrál kutatók, a repülőgép-üzemanyagok alapvető alkotóelemeit lehet előállítani a kibocsátásokból.

A világ országai folyamatosan keresik a megoldást a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákra, és úgy tűnik, a kibocsátáscsökkentés önmagában nem lesz elég. A karbonsemleges gazdaság elérése egy komoly cél, és néhány területen működhet – a légi közlekedés azonban rendkívül nehezen karbonsemlegesíthető.

E téren értek el jelentős áttörést az ausztrál RMIT Egyetem kutatói, akik egyszerűsítették a szén-dioxid-kibocsátás repülőgép-üzemanyaggá történő átalakítását azáltal, hogy valamennyi folyamatot egyetlen lépésbe sűrítettek. Hogy bemutassák a technológia iparági alkalmazhatóságát, a kutatók egy 3 kilowattos prototípus-rendszert is építettek – számolt be a hvg.hu.

Mint az Interesting Engineeringen olvasható, az elektromos repülőgépek jelenleg még nem állnak készen a hosszú utakra, így e téren a meglévő, fosszilis megoldásokat kell fenntarthatóbbá tenni. Ennek egyik megbízható módja, hogy üzemanyagot állítanak elő a repülőgépek (és más járművek) által kibocsátott gázokból. Mégpedig úgy, hogy épp ezt a kibocsátást használják újra, ciklikus jelleggel.

A módszer nem repülőgép-üzemanyagot állít elő közvetlenül, hanem felfogja a kibocsátott gázokat, és azokat alakítja át az üzemanyag alapvető kémiai építőelemeivé. További előny, hogy ebből nem csupán repülőgép-üzemanyagot, hanem mindenféle egyéb fosszilis tüzelőanyagot is elő lehet állítani, a megközelítés tehát kifejezetten sokrétű.

Van azonban egy jelentős hátránya: az átalakítási folyamat rendkívül energiaigényes. Az RMIT kutatói azonban el tudták érni, hogy a szén-dioxid-eltávolítási és -átalakítási folyamatok egyetlen lépésből álljanak. Ez jelentősen csökkenti az energiafelhasználást és a folyamat komplikáltságát is

Az RMIT Egyetem kutatói által kifejlesztett, egyszerűbb megközelítés lehetővé teszi a technológia alkalmazását az olyan helyek közelében, ahol nagy a kibocsátás.

A csapat most a technológia skálázására készül, ezt azonban már az iparral együtt tervezik.

Címlapról ajánljuk
Aranyrali paradoxon, avagy miért a gyengébb bányák részvényei emelkedtek többet?

Aranyrali paradoxon, avagy miért a gyengébb bányák részvényei emelkedtek többet?

Az aranyár emelkedése első pillantásra minden bányavállalatnak kedvez. Ám a valóság ennél sokkal érdekesebb. A legnagyobb nyertesek nem a leghatékonyabb cégek voltak, hanem azok, amelyek korábban a túlélésért küzdöttek. A magas kitermelési költségű bányák részvényei sokszor többszörösükre emelkedtek a rali során. De mi áll ennek a meglepő fordulatnak a hátterében?
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×