Lesz-e lengyel vétő az uniós csúcson? Vagy esetleg brit? Ezt találgatják az elemzők a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői találkozó előtt. A brüsszeli értekezlet fő témája az alkotmányos szerződés, pontosabban annak átdolgozott változata lesz.

Az már egyértelmű, hogy a 27 tagállam kerülni fogja az alkotmány elnevezést. Helyette már egy ideje szerződésről beszélnek. Ezzel akarják elkerülni, hogy bárhol is népszavazást tartsanak a dokumentumról, ha arról sikerül a tagállamoknak megállapodniuk. 2005-ben ugyanis referendumon bukott el az évek alatt tető alá hozott alkotmányos szerződés.

A belpolitikának szólt

A franciák és a hollandok mondtak rá nemet. Más kérdés, hogy az elemzők szerint nem is a dokumentumnak, hanem a belpolitikának szólt az elutasítás, ám mindez a helyzeten nem változtatott. Azóta folyt a gondolkodás a tagállamokban, hogyan lehet újraéleszteni a folyamatot. Mert az alkotmány átalakította volna a döntéshozatali rendszert, amely 27 taggal már igen csak nehézkesen működik.

Se túl vaskos, se érthetetlen

Az idén januárban kezdődött féléves német uniós elnökség célkitűzése az volt, hogy elindítsa a folyamatot. A korábbi szövegből átmenteni, ami használható, emellett ügyelni arra, hogy ne legyen se túl vaskos a dokumentum, se pedig érthetetlen.

Ám hiába a szándék, kétséges, hogy sikerül-e továbblépni. A lengyelek ugyanis saját szavazati arányukat féltik, hiszen a dokumentum értelmében jelentősen megcsappanna erejük az unióban.

Akárcsak a spanyoloknak. Madrid azonban a britek javaslata ellen ágál, amely korlátozná a közösségi külügyminiszter hatáskörét. London az alapjogokról szóló részt is kihagyná az új szerződésből, mondván: annak szabályozására ott van az Emberi Jogok Európai Egyezménye.

Merkel nehéz helyzetben

Egy biztos: nincs könnyű helyzetben a német kancellár, hiszen félő, ha az új szerződés tető alá hozása érdekében egyetlen pontot is vitára bocsátanak az alkotmányból, az akár lavinát indíthat el, hiszen mindegyik tagállam más- és más ügyet vehetne elő.

Márpedig a cél az, hogy a szerződésről még az idén megállapodjanak a tagállamok, egy kormányközi konferencia keretében, 2008-ban pedig ratifikálják a dokumentumot, amely a 2009-es európai parlamenti választás előtt lépne hatályba.