Magyarország kerékpáros nagyhatalom. Az Európai Unióban mi vagyunk a negyedik olyan ország a rangsorban Hollandia, Németország és Svédország után, ahol a legtöbben azt állítják, hogy első számú közlekedési eszközük a kerékpár. Ez 14 százalék, az uniós átlag 8 százalék. Vidéken a 25 százalékot is meghaladja az elsődlegesen kerékpárt használók számát, és még 25 százalék azt mondja, hogy másodlagos eszközként használja a kerékpárt, tehát az embereknek a több mint 50 százaléka napi vagy heti szinten kerékpározik – mondta Bartal Tamás az InfoRádióban, és hozzátette, az elmúlt 10-15 évben nagyon komoly kerékpárút-fejlesztések voltak.

"Nagyon fontos tendencia, hogy a fiatalok egyre gyakrabban szeretnek kerékpározni és egyfajta elsődleges eszközként is használni" – jelentette ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke, és jelezte, az igények alapján fejlesztik a kerékpárutakat, de hozzátette, az utak építése nem olcsó mulatság, és ez érvényes a kerékpárutakra is.

Kiemelte azt is, hogy az útkezelésbe beleértendő a tervezés szakasza, a kivitelezés-építés szakasza, majd amikor elkészült, utána a karbantartás, a folyamatos fejlesztés, ha szükséges, a felújítás, sőt a bontás is. A Magyar Közútnál 5500-an dolgoznak jelenleg 19 megyei igazgatóságon, 80 mérnökségen. "Mi helyben vagyunk, nemcsak megyei szinten, hanem mondhatnám azt, hogy települési szinten, együtt élünk az országgal, az országos közutakkal" – mondta az elnök.

Beszámolt egy érdekes fejlesztési kísérletről is: a különböző közlekedési információkat wifi-technológiával szeretnék közvetlenül eljuttatni a járműbe. Franciaországban Bordeaux, Ausztriába, Bécs, Salzburg környékén, nálunk Zalaegerszeg és Győr környékén kísérleteznek azzal, hogy

a wifi-technológia segítségével az arra alkalmas járművek képernyőjén megjelenjen, hol van lezárás, hol kell torlódásra számítani.

Egy másik projektben azon dolgoznak, hogy ha egy távolsági busz két város között haladva lemaradásban van a menetrendhez képest, akkor a Magyar Közút forgalomszervezési központja megpróbál neki zöld hullámot biztosítani az adott útvonalon, hogy behozza a lemaradást.

Bartal Tamás arról is beszélt, hogy a Magyar Közút útellenőrei az autópályákon naponta kétszer mennek végig, a főutakon pedig egyszer, ezért folyamatosan van információjuk arról, hogy milyen állapotban van az adott útszakasz. Sokszor panaszkodnak arra, hogy milyen rossz az utak állapota, de amikor felújítás van, akkor a torlódások okoznak gondot. Ezért megpróbálják úgy szervezni a munkát, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson, ennek ellenére a hónapokig nagy melegben, napi nyolc órában dolgozó közutasok közül egy felmérés szerint 100 százalékot ért már át valamiféle atrocitást.

"90 százalékban trágár bekiabálások és odaszólások, az se jó. 40 százalékot ledudálják, az is veszélyes, de

az, hogy 30 százaléka a kollégáinknak arról számol be, hogy megdobálják étellel, itallal, flakonnal, sörös dobozzal, az szerintem egészen minősíthetetlen.

És itt is szeretném kikérni minden közúti dolgozó nevében. Türelemmel kéne lennünk azok iránt, akik ott a lehető legmelegebb időszakban dolgoznak a közutakon" – mondta az igazgatóság elnöke.

Arról is beszámolt, hogy 2020 óta 22 közutas dolgozót gázoltak halálra munkavégzés közben, és heti szinten vannak balesetek, most is többen vannak kórházban. "A kollégáink azt mondják, az embereknek legföljebb 20 százaléka tartja be a sebességkorlátozást, ezért teljesen mindegy, mit határozunk meg" – tette hozzá. A tereléseknél alkalmazott energiaelnyelő kocsikba 2019 és 2024 között, öt év alatt 58 esetben csapódott figyelmetlen autós.

Bartal Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy az útkezeléshez hozzátartozik az út melletti árok, a belógó fák meg a vadháló kezelése is, de a feladat megoszlik az állam és az önkormányzat között, hogy kinek kell gondoskodni arról, hogy az utak melletti terület rendben legyen.

A veszélyesebb útszakaszokon különböző forgalomkorlátozások, sebességkorlátozó vagy előzni tilos tábla kihelyezésével igyekeznek megakadályozni a baleseteket, de Bartal Tamás szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tényezőt.

"Én nem hiszek abban, hogy bármikor is kizárólagos önvezető autók fognak járkálni Magyarország útjain, az emberi tényező mindig ott lesz"

– mondta. A felmérések szerint az emberek többsége azt mondja, hogy a többi autós miatt rossz a közlekedési kultúra. "Ez egy paradoxon sajnos, mert lehet, hogy társadalmi szinten felismerjük, hogy probléma van, de az egyéni szinten nem tudjuk magunknak sem bevallani, hogy bennünk is van a hiba, mert a közlekedés társasjáték. Ebben mindenki szerepet játszik, és mindenkinek együtt kellene működnie" – tette hozzá.

A felvetésre, hogy mennyi idő alatt kell megjavítani egy rossz állapotú utat, a Magyar Közút elnöke azt mondta, erre szabvány nincsen, felújítási tervek vannak a társaságnál, és ezt próbálják betartani, de ha egy nagyobb esőzés vagy fagy után nagy kátyú keletkezik, akkor azonnali beavatkozás szükséges. A kátyúkárok megtérítésére nincsen külön keret a cégnél, hanem jogerős bírósági ítélet esetén saját költségvetésükből fizetnek a károsultnak.

Végül szó esett az idén ötvenéves Útinformról, amely 1974 óta látja el friss információkkal a közlekedőket. A szerepe részben átalakult a technológiai fejlődés következtében, de ma is minden közlekedési adatot nyilvánosságra hoz, az érdeklődőknek akár telefonon is felvilágosítást ad, ezenkívül ha bárhol a közúthálózaton baleset van, arról az Útinform tudomást szerez. Bartal Tamás elmondta, hogy 330 helyen 560 kamerával figyelik a kezelt utakat, az Útinform ügyeleti központjában folyamatosan követik a kamerákat. Balesetnél az útellenőrök is a helyszínre sietnek, és segítenek a terelésben, a mentésben, a sérült autók elszállításában.

"Az Útinform tevékenysége összetett, hiszen egyrészről információt szolgáltatunk, másrészt pedig a forgalomszervezésben, közlekedésszervezésben fontos szerepet játszunk, és együttműködünk mindenkivel annak érdekében, hogy az utak minél biztonságosabbak legyenek" – mondta.