Az elmúlt hetekben a közoktatásban a mobiltelefon-használat volt a slágertéma, a különféle országokban nagyon gyakori már a szabályozás, és itthon is ettől a tanévtől életbe lépett a tilalom. Hiller István, az MSZP választmányi elnöke, volt oktatási miniszter úgy látja, ez nem olyan kérdés, amely a magyar közoktatás specifikuma. "A hatalom, amelyik éppen kormányon van az adott országban, nem tudja megoldani a feladványt, akkor tilt" – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a probléma sokkal összetettebb, mert hasonló folyamatot fél évezrede nem élt meg az ember, mert az okoseszközök használata nagyon nagy mértékig átalakítja azt, ahogy tanulunk, és ahogy tanítani kell. Emiatt hasonló változásra van szükség, mint amikor a könyvnyomtatást Gutenberg felfedezte, majd a könyvek elterjedtek.
"Ez nem egy rendelet valamelyik év augusztusában, hanem inkább egy hozzáállás. A mostani fiatalok a mesterséges intelligencia korában lesznek fiatal felnőttek, családalapítók, és majd viszik a vállukon az országot. Ezért én nem a tiltásnak vagyok híve, hanem annak az oktatáspolitikának, amely keresi az utat ahhoz, hogy nem azt kell megtanítani, hogy az Ausztráliában élő kitinbontó baktériumok milyenek, hanem hogyha bármikor az életed során szembejön az a probléma, hogy erről neked információ kell, akkor tudd, hogy hol keresd, hova nyúljál, milyen eszközhöz" – mondta Hiller István.
Közölte azt is, hogy nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy az iskola funkciója az emberi tudásátadás nagy folyamatában megszűnt, de az informatikai, technikai forradalom már betört a gyerekek életébe is, és "nincsen olyan mód, ami ezt kivédje".
Hiller István nemcsak a mobiltelefonok ügyében adna nagyobb szabadságot a pedagógusoknak és az iskolaigazgatóknak is, mert szerinte a magyar közoktatás jelenlegi rendszere túlcentralizált, és a központosítás mértéke és aránya eltévesztett. Azzal egyetért, hogy az állam legyen intézményfenntartó, különösen ott, ahol az önkormányzat nem képes az iskola méltó színvonalú fenntartására, de a központosítás véleménye szerint eltévesztette a mértéket és az arányt. Úgy látja, hogy az az elsődleges cél, hogy az iskolák közötti színvonalkülönbséget csökkenjen, az nem valósult meg, illetve nem a korábban gyengébben teljesítőket sikerült feljebb hozni, hanem a pedagógiai szabadság korlátozásával azoknak az iskoláknak a színvonalát tépázták meg, amelyek addig jól teljesítettek.
A szocialista politikus úgy látja, hogy az önkormányzatoknak ismét meg kellene adni a lehetőséget, hogy iskolafenntartók legyenek, de a jelenlegi köznevelési törvény melléklete szerint fenntartó csak állam, egyház, alapítvány, egyesület és magánszemély lehet, de önkormányzat nem. Ezért a parlament őszi ülésszakán, a költségvetési vitában kezdeményezni fogja a köznevelési törvény módosítását. "Hagyjuk meg ezt a jogot, senkitől nem akarom elvenni, de a felsorolásba az önkormányzati kategória ismét kerüljön bele" – jelentette ki Hiller István.
A pedagógusok bérrendezésről a politikus azt mondta, az a struktúra, amit bejelentett a kormány, az annak az elfogadása és beismerése, hogy a korábbi életpályamodell nem működik. A mostani béremelés szerinte tekintélyes, de a korábbi két év magas inflációja az addig meg nem emelt pedagógusbérek reálértékét olyan mértékben csökkentette, hogy jelen pillanatban valójában reálértékben nagyjából pénzüknél vannak. "A helyzet nem jobb, nem rosszabb" – tette hozzá.