Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Pexels.com

Szakértői figyelmeztetés: csökkenteni kell a húsfogyasztást

A világban a biológiailag produktív szárazföldi területek 40 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja, ennek 77 százalékát pedig az állattenyésztés használja fel. A WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy globális szinten az állattenyésztés felelős az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14 százalékáért. Ha csökkenteni tudnánk a húsfogyasztást, akkor sok területet vissza lehetne adni a természetnek.

Az állattenyésztés mind a környezeti, mind a klímaválsághoz jelentős mértékben hozzájárul, globális szinten az összes kibocsátás körülbelül 14 százalékáért felel, ami nagyságrendileg megegyezik a közlekedés kibocsátásával – hívta föl a figyelmet az InfoRádióban Harmat Ádám.

A másik probléma abban keresendő, hogy az állattenyésztés hatalmas területeket igényel, a világ erdőterületeinek a méretét is meghaladják – tette hozzá a WWF Magyarország munkatársa.

„Nagyjából 40 millió négyzetkilométert tatunk fenn erre a célra, ami Európa területének a négyszerese”

– érzékeltette.

Az éghajlatvédelmi programvezető szerint ha csökkenteni lehetne a húsfogyasztást, azzal sok területet vissza lehetne adni a természetnek, kárpótolva valamelyest a hanyatló biológiai sokszínűséget, ami abból a szempontból sem elhanyagolható, hogy a természetes élőhelyek több szén-dioxidot képesek elraktározni – jegyezte meg. Harmat Ádám az intenzív mezőgazdaság környezeti károkozására is felhívta a figyelmet, példaként említve a műtrágyázást, aminek a tényleges hasznosulása globális szinten alig 15 százalék, a maradék viszont bemosódik a talajba, vizekbe, savasodást okozva, ráadásul a szennyezés az ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

"A saját egészségünk védelmében is, nagyon fontos lenne a húsfogyasztás csökkentése, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá, környezetbarátabbá tétele" – összegezte a szakember.

A húsfogyasztás a fejlődő országokban jelentős ütemben növekszik: Kínában például az utóbbi 50 évben az egy főre eső húsfogyasztás az 5 kilós fejadagról 60 kilogrammra emelkedett. Ha az Európai Unió nem „magányos harcos” akar lenni a klíma- és környezeti válságban, elengedhetetlen a közös megoldáskeresés – fogalmazott Harmat Ádám.

A húsfogyasztás csökkentése nem azt jelenti, hogy át kellene térni egy vegán életmódra. Jó példaként említette Harmat Ádám a „planetary diet”-et, amelyet oly módon dolgozott ki egy kutatószervezet, hogy ha minden ember ezt a diétát követné a Földön, akkor már fenntartható szintre lehetne csökkenteni a mezőgazdasági kibocsátását. Ez egy erősen növényi forrásokból dolgozó étrend, ami azonban kis mennyiségben megtartja az összes állati eredetű élelmiszercsoportot is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×