Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ilyen rossz évük még sose volt a hazai gyümölcstermesztőknek

A teljes hazai gyümölcstermés legalább 40 százalékát tették tönkre a március elejétől május közepéig pusztító fagyok. Nincs is olyan gyümölcsfajta, amelyik jól átvészelte volna ezt az időszakot - mondta az InfoRádiónak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke.

Ilyen év még sose fordult elő a gyümölcstermelésben - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke. Mártonffy Béla felidézte, hogy fagykár ugyan máskor is esett az ültetvényekben, de általában a virágzás vagy a terméskötődés időszakában egy-egy faj sínylette meg a fagyokat, és a többinél normálisabb volt a termés. Most viszont, a szakember beszámolója szerint, március végétől április elejétől 8-10 napon keresztül ismétlődve, vissza-visszatérő fagyok voltak. Egész május 13-ig, amikor az utolsó ilyen fagyig hetente-kéthetente előfordult ez a fagy. "Ez azt jelenti, hogy a legkorábban virágzó kajszi után - amit szinte teljes egészében véve letarolt a hideg -, ahogy a növények virágozni szoktak, folyamatosan mindegyiket érte fagy, még a szamócát is, aminek a szezonja éppen most van - mondta Mártonffy Béla. Úgy fogalmazott, hogy az összes gyümölcsfajtát - a kajszit, a cseresznyét, a meggyet, a szilvát, az almát és a körtét - folyamatosan érte valamilyen fagykár.

"Ennek az eredménye az, hogy idén nagyon gyenge terméssel számolunk, én azt gondolom, hogy ez majd meg fog látszani a termékek árában is"

- mondta Mártonffy Béla. Elmondta azt is, hogy mostanra nagyjából felmérték a károkat és a potenciális terméskiesés nagyságát is. "Az előfordult, és valószínűleg így is fog történni, hogy a korai fajták jobban megsínylették, a középérésű és a későieknél amelyik éppen talán ki tudott bújni egy-egy ilyen fagyos időszak alól, annál több termés várható.Fajtánként vannak komoly eltérések, de összességében az én meglátásom szerint, ma a teljes gyümölcstermelésünk mintegy 40 százaléka biztosan károsodott" - jegyezte meg. Azt még egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben érintette az almát vagy a szilvát, vagy épp a hamarosan induló meggyszezont.

"Az biztos, hogy az alsó régiókan nagyon kevés termés van, a magasabb, 2-3 méter fölötti területnél vannak maradék gyümölcsök, de nyilvánvalóan itt a szedés és ennek a betakarítása nehézkes lesz, ráadásul ennek az aszály miatt várhatóan a mérete is jóval kisebb lesz.

Talán a friss ellátásra elég gyümölcsünk lesz, az ipari felhasználásnál viszont lesznek gondok."

- summázta a szakember, aki az esetlegesen várható áremelés mértékével kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, miután szabadáras termékről van szó. Annyit jegyzett meg, hogy az közgazdasági törvényszerűség, hogy ha valamiből kevesebb van, akkor annak emelkedni szokott az ára. Ugyanakkor azt is hozzátette, úgy gondolja, a végtelenségig sem tud emelkedni az ár, mert az keresletcsökkenéshez vezet - a fogyasztók egy bizonyos szint felett nem veszik meg.

"Én úgy gondolom, ha emelkednek is az árak, az nem fogja kompenzálni a termelők kiesését, a bevételeik elég gyengék lesznek ebben az évben - tette hozzá Mártonffy Béla.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 16:18
2025. december 25. 15:25
×
×
×
×