Nem szokatlan a május végi lehűlés, de most elég rendkívüliek és erősek voltak ahhoz, hogy a hideget leginkább megszenvedő kukoricánál kékes-lilás színűre változzon a növény levele - mondta az InfoRádiónak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az úgynevezett antociánosodás jelensége akkor lép fel, amikor a növény annyira fázik, hogy elszíneződik, mint amikor kisgyermeknek a hideg vízben elkékül a szája.

Az elszíneződést a pár napos, tíz Celsius-fok alá csökkenő éjszakai lehűlés, valamint a nappal elmaradó napsütés és meleg okozta.

"Ez hosszú távon nem jelentkezik, mindössze pár napos probléma szokott lenni, és ritkán fordul elő Magyarországon. Van olyan kolléga, aki pár éve van a szakmában és most találkozott vele először" - tette hozzá az elnök. A szakember szerint szerencsére a növények ki szokták heverni.

"Nagyon érdekes jelenség és reméljük, hogy hosszú távon a termés nem csökken emiatt"

- fűzte hozzá Petőházi Tamás. Megjegyezte azt is, hogy tavaly is hűvösebb volt a május a korábbi évekhez képest, és most is így alakult. "Egy rövid periódus pedig szerintem évszázadosan is a leghűvösebb volt májusban.

Én úgy gondolom, hogy ez a rendkívüli időjárás a klímaváltozás következménye.

Idén márciusban két héttel korábban jött a tavasz, és emiatt ennyivel korábban kezdtünk el dolgozni a földeken, ennek következtében valószínűleg a kukoricákat is a szokottnál két héttel hamarabb vetették el, és ebben a fázisban már nem szokott találkozni a hideggel a növény" - közölte Petőházi Tamás. Úgy fogalmazott, hogy a kukoricának melegebb időre van szüksége.

Szavai szerint a június elején esett csapadék jó, hogy jött, csak sajnos nem országos áztató esők voltak, hanem lokális záporok, zivatarok. Egy-egy ilyen zápor-zivatarhullám pár négyzetkilométert fed le, nem országos, megyéket, vagy félmegyéket érintő esőkről van szó.

"A szántóföldi növénytermesztés számára az ideális az óránként 4-5 milliméteres intenzitású eső, de a mostaniak sokkal intenzívebbek. A talajok ezt a 4-5 milliméter per órás esőt tudják jól elnyelni, és ezt tudják a növények is jól hasznosítani" - magyarázta az elnök. Az ennél intenzívebb záporok, zivatarok megfolyást okoznak, vagy megállnak a szántón és nem folynak el, ráadásul a nagy mennyiségű, túl heves csapadék rombolja a talaj szerkezetét is.

"Azokon a helyeken, ahol megáztak a tavasziak - a kukorica és a napraforgó -, azoknak jót tett, és ez sok helyen a következő fejlődési periódusra való készülést jelenti a növényeknek" - tette hozzá Petőházi Tamás.

Az őszi kalászosoknál és a repcénél ezek az esők már nem javítanak érdemben a terméshozamokon. Elmondta:

a repce várhatóan gyenge termést hoz, az őszi búzánál és az őszi árpánál pedig gyenge-közepes hozamokra számítanak

- bár helyenként ennél lehet picit jobb eredmény is. A tavaszi 10 hetes aszály hatása miatt alakul ilyen rosszul ezeknek a növényeknek az állapota - tette hozzá Petőházi Tamás.