A brüsszeli tanácsülésen komoly vita bontakozott ki arról, hogy Magyarország összekapcsolhatja-e a 90 milliárd eurós ukrán hitelcsomaghoz szükséges uniós jogalkotást a Barátság kőolajvezeték ügyével – mondta az Indexnek Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a pénteken megjelent interjújában.

MInt mondta, formálisan ugyan nem szerepelt a kérdés a tanácsülés napirendjén, de egy másik pont alatt az Ukrajnáról szóló vita gyakorlatilag erre a témára fókuszált. A miniszter szerint hosszú és kifejezetten érzelmes eszmecsere bontakozott ki, több alkalommal emelt hangnemben.

A vita középpontjában az állt, hogy mi a valós helyzet a vezetékkel kapcsolatban: „ki gyakorol nyomást kire, milyen állapotban van az infrastruktúra, használható-e egyáltalán, illetve hogyan kell értékelni a kialakult helyzetet”. Mint fogalmazott, a kérdés komoly feszültséget keltett a tárgyalóasztalnál, és meghatározta az Ukrajnáról szóló egyeztetés hangulatát is.

A tanácsülésen komoly vita bontakozott ki arról, hogy Magyarország összekapcsolhatja-e a 90 milliárd eurós ukrán hitelcsomaghoz szükséges uniós jogalkotást a Barátság kőolajvezeték ügyével – tette hozzá.

Több tagállam határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy a két kérdésnek nincs köze egymáshoz. „Szerintük a hitelkeretről már korábban megszületett a politikai megállapodás, ezért azt nem kellene újra politikai viták tárgyává tenni. Úgy vélték, hogy Magyarország ezzel indokolatlanul átpolitizálja a 90 milliárd eurós csomagot, amely szerintük technikai és végrehajtási kérdés, nem pedig újranyitható politikai ügy.”

A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna politikai okokból nem nyitja újra a Barátság kőolajvezetéket. Ha pedig a döntés politikai természetű, akkor annak célja is politikai: vagyis nyomásgyakorlás Magyarországra.

Ezt a kabinet elfogadhatatlannak tartja – közölte a miniszter.

A másik lehetőségként az uniós intézményeken és az uniós jog eszközein keresztüli fellépést nevezte meg. Elmondása szerint azonban az Európai Bizottság szóvivői és illetékes vezetői egyértelművé tették, nem kívánnak nyomást gyakorolni Ukrajnára a vezeték újranyitása érdekében.

„Még arra sem mutattak hajlandóságot, hogy az ukrán forrásoktól függetlenül ellenőrizzék, egyáltalán működőképes-e a vezeték”

– fogalmazott.

A tárcavezető szerint hasonló álláspont rajzolódott ki az António Costa által vezetett Európai Tanács részéről is: „a magyar miniszterelnökkel folytatott levelezésben elutasították, hogy bármilyen kapcsolat lenne a Barátság kőolajvezeték ügye és a 90 milliárd eurós uniós hitelkeret között”.

Bóka János úgy látja, hogy az uniós intézmények és a tagállamok többsége nem mutatott megértést a magyar álláspont iránt, és még arra sem volt nyitott, hogy az ukrán féltől független vizsgálattal tisztázza a helyzetet.

Ebben a helyzetben, mint mondta, Magyarország számára azok az eszközök maradnak, amelyek az uniós döntéshozatalhoz kapcsolódnak. Így például a 20. szankciós csomag vagy a 90 milliárd eurós hitelkeret blokkolása.

A miniszter szerint amikor Magyarország energiaellátásának biztonsága forog kockán, ezek a válaszlépések politikailag védhetők.

Bóka János a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban fontosnak tartotta tisztázni: az unión belül léteznek olyan vitarendezési mechanizmusok, amelyek elvileg éppen az ilyen helyzetek kezelésére szolgálnak.

Ilyen az EU–Ukrajna társulási megállapodás, illetve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget (DCFTA) létrehozó megállapodás által szabályozott úgynevezett korai előrejelző mechanizmus (Early Warning Mechanism), amely az energiaellátási zavarok esetére biztosít egyeztetési keretet – ismertette.

A miniszter elmondta: mivel az Európai Bizottság egyértelművé tette, nem kíván nyomást gyakorolni Ukrajnára a Barátság vezeték újranyitása érdekében, a magyar kormány ezúttal nem tartotta célravezetőnek a mechanizmus alkalmazását.

Arra a felvetésre, hogy felmerülhet-e az Ukrajnába irányuló villamosenergia-szállítás lekapcsolása, Bóka János kifejtette: a kormány álláspontja szerint ez indokolatlanul nehéz helyzetbe hozná az ukrán lakosságot, illetve a kárpátaljai magyar közösséget is.

Hangsúlyozta, Magyarországnak nem célja, hogy a háború sújtotta ország és az ott élő magyarok számára további terheket okozzon.

A kormány célja, hogy jelzést küldjön Kijevnek: Magyarországot nem lehet az „energiafegyver” alkalmazásával zsarolni.

Bóka János szerint a közelgő választásnak valóban európai jelentősége van. Úgy látja, ezt már önmagában az is jelzi, hogy számos európai politikai szereplő nem pusztán magyar belpolitikai eseményként tekint rá, hanem az európai integráció szempontjából is meghatározó fejleményként.

Hangsúlyozta: nem állítja, hogy a választás döntene az európai integráció jövőjéről, de abban szerinte széles körű egyetértés van, hogy az eredmény túlmutat Magyarország határain.

Értelmezése szerint a voksolás egyik tétje az, hogy politikailag sikeres lehet-e egy olyan kormányzati irány, amely a nemzeti szuverenitás védelmére épít az uniós intézményekkel szemben, és akár konfliktusok vállalásával próbálja alakítani az integráció irányát.

Bóka János úgy látja, az Egyesült Államok és Kína számára is azért lehet fontos egy szuverenitásra építő magyar kormány, mert az eddigi együttműködések stabil alapot teremtettek, és ezek az országok is az Európai Unióval való pragmatikus partnerségben érdekeltek. Álláspontja szerint egyik félnek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy indokolatlan politikai akadályok nehezítsék a gazdasági kapcsolatokat.