Ismeretes, január végén orosz dróntámadás érte az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomását, a sérült infrastruktúra miatt leállt Magyarország és Szlovákia felé a tranzit. A leállás azóta politikai üggyé vált: Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, António Costához, és jelezte, hogy Magyarország nem támogatja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag végrehajtását, amíg nem áll helyre az orosz olajtranzit.

Emiatt komoly konfliktus alakult az uniós intézmények, valamint más tagállamok vezetése és a magyar kormány között. Ebben jelenthet némi enyhülést, hogy Orbán Viktor egy újabb Costának címzett levélben egy tényfeltáró misszió felállítását javasolta a sérült vezetékszakasz állapotának vizsgálatára. Ebben a feszült helyzetben reagált az ügyre az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen szóvivő az újabb kérdésekre a vitában.

Jelezte, hogy „az uniós végrehajtó testület üdvözli, hogy a magyar kormányfő támogatását fejezte ki egy ilyen küldetés iránt, valamint késznek mutatkozott annak megállapításait elfogadni. Ezt a Bizottság »pozitív lépésként« értékeli”. Azt is elmondta, hogy Európai Bizottság jelenleg kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal az ügyben, és a tagállamokkal együtt dolgozik az ellátásbiztonság garantálásán. Ugyanakkor Itkonen hangsúlyozta, hogy az uniós vezetőknek tiszteletben kell tartaniuk a korábban vállalt kötelezettségeiket – számolt be a Portfolio.

Itkonen felidézte, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök a héten Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ott kifejezetten kérte a javítási munkálatok felgyorsítását. „Ugyanakkor az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy a folyamatos orosz támadások komoly kihívásokat jelentenek a helyreállítási munkák elvégzésében” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a Bizottság kész-e szakértőket küldeni a tervezett tényfeltáró misszióba – amelyről Orbán Viktor magyar és szlovák szakértők részvételét említette –, Itkonen azt mondta:

jelenleg nincs megosztható információ arról, hogy a Bizottság részt venne-e ilyen formában a küldetésben.

Hangsúlyozta, hogy most a következő lépéseket kell tisztázni: milyen formát öltene a misszió, és hogyan valósulna meg. Amint erről konkrétumok lesznek, a Bizottság tájékoztatást ad. A javítási ütemtervre vonatkozóan a szóvivő közölte, hogy a Bizottság nem kapott információt a helyreállítás várható időzítéséről, ugyanakkor folyamatos kapcsolatban áll az ukrán partnerekkel.

A sajtótájékoztatón szóba került az alternatív szállítási útvonal, az Adria-vezeték is, amely horvátország felől biztosít már olajellátást magyarország számára. Újságírói kérdésre reagálva Itkonen kitért arra a vitára is, amely a Mol és az Adriai Kőolajvezeték-üzemeltető (Janaf) között bontakozott ki. A magyar olajipari vállalat álláspontja szerint nincs szükség külön engedélyre a horvát kormánytól ahhoz, hogy orosz eredetű kőolajat szállítsanak az Adria-vezetéken keresztül Magyarországra, és jelezte, hogy akár jogi lépéseket is fontolgat, illetve az Európai Bizottsághoz és a versenypolitikáért felelős főigazgatósághoz fordulhat.

Itkonen ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az alapelvet: a szankciók végrehajtása és alkalmazása a tagállamok felelőssége. Az orosz olaj importjáról szóló döntések nem a Bizottság, hanem az érintett tagállam hatáskörébe tartoznak – ebben az esetben Horvátországéba. A Bizottság nem kívánt kommentárt fűzni a magáncégek nyilatkozataihoz, ugyanakkor jelezte, hogy szoros kapcsolatban áll az érintett felekkel annak érdekében, hogy teljes képet kapjon a helyzetről.

A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy az olajkoordinációs csoport szerdai ülésén elhangzott: már több napja nem orosz eredetű kőolajat már szállítanak az Adria-vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia irányába. A Mol-csoport további, nem orosz nyersolajszállítmányokat is lekötött a horvátországi olajterminálra. Az orosz eredetű olaj esetleges tranzitja azonban – a Bizottság értelmezése szerint – továbbra is a tagállami döntéshozatal körébe tartozik. Arra a kérdésre, hogy uniós jogi szempontból Horvátország jogosult-e orosz olajat továbbítani Magyarország felé az Adria-vezetéken, Itkonen ismételten azt hangsúlyozta, hogy a szankciók végrehajtása a tagállamok felelőssége.