A politikus úgy látja, hatásköri problémák vannak az EU-ban az Európai Bizottság, a tanács és a parlament között, de a megoldás egyszerű lenne: „mindenki vissza a kaptafához”.

„Mindenki csinálja azt, ami a dolga és a hatásköre az unió alapító szerződései alapján. Azt gondolom, hogy a Magyarországgal kapcsolatos viták tekintetében is tizedennyi problémánk nem lenne, ha az uniós intézmények a szerződések betűje szerint járnának el, nem terjeszkednének túl a hatáskörükön. Nem azt gondolnák, hogy a szerződések szellemiségéből az következik, hogy... Nem, a betűjéből következzen.

Ez egy jogi közösség. És akkor vagyunk bajban, hogyha nem jogi közösségként működünk,

ha a parlament olyan dolgokba is belekotyog, amihez semmi köze, sőt még instruálja is a Bizottságot, hogy mit csináljon. Tehát minden intézmény csinálja azt, ami a dolga, és ne akarjon többet tenni, de a feladatát lássa el. Ha a Bizottság a szerződések őre, akkor hogyha szerződésszegésről van szó, mint például most Ukrajna esetében, szólítsa fel arra, hogy Ukrajna teljesítse a szerződéses kötelezettségeit. Szerintem nem lehet opcionális a jog. Az van, és kötelező mindenkire, a tagállamokra, az uniós intézményekre is” – emelte ki Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: a jogállamiságnak ugyanígy mindenkire vonatkoznia kell, a tagállamokra és az uniós intézményekre, utóbbiak esetében a jogállamiság az, hogy követik a szerződéseket.

Úgy látja az nem probléma, hogy hármas – Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Tanács – döntési szerkezet van: „az alapító atyák hat tagállamra ezt egész jól kitalálták, és azért még mindig működik” – jegyezte meg. A gond szerinte nem az intézményekkel van, hanem hogy nem azt és nem úgy csinálják, ahogy azt kellene nekik.

„Van egy Európai Bizottság, amelynek javaslatot kell tennie szakmai, európai érdek alapján, olyat, ami szolgálja az uniós tagállamok és polgárok, cégek érdekét, nem mindenféle politikai szándékokat. Mert miért jöttünk össze annak idején hatan, meg huszonnyolcan, sajnos már csak huszonheten? Azért, mert azt gondoltuk, hogy bizonyos területeken bizonyos dolgokat jobban tudunk csinálni a saját polgáraink és vállalkozásaink prosperitása érdekében. Ha ezt nem tudjuk elérni, és az a probléma, hogy most nem nagyon tudja elérni az unió, akkor baj van. A Bizottság a szerződések őre, neki kell betartatnia ezeket, ez benne van az EU alapító szerződésében. És van két társjogalkotó, az Európai Tanács és a Parlament. Utóbbi közvetlenül választottan a polgárokat képviseli, előbbi pedig a tagállamokat. Tehát

hogyha a Parlament folyamatosan kikiáltja a tagállamokat valami retrográd üldözendő erőnek, akik borzalmasak és nacionalisták, akkor nem értik az európai intézmények logikáját.

Nem arról van szó, hogy a tagállamok átadták a szuverenitásukat a Bizottságnak és Brüsszelnek. Nem, a tagállamok közösen gyakorolnak bizonyos hatásköröket, abban a hiszemben, hogy az jobb lesz nekik, az ő polgáraiknak. Azért folyamatosan be kell tudnia bizonyítani az uniónak, hogy az európai közjó érdekében jár el, és szerintem ez bicsaklott meg” – mondta.

Az Európai Unió érték- és érdekközösség is, tette hozzá. Nincs mindenhol közös uniós döntéshozatal, de szerinte az Európai Parlament elszabadult hajóágyú, mert olyan témákba kotyog bele, amihez semmi köze a szerződések alapján. Példaként hozott egy európai civil abortuszpárti kezdeményezést, amelyben több mint egymillió aláíró támogatja, hogy legyenek uniós források az abortusz lehetővé tételére azokban az országokban, ahol ez nem elérhető.

„Az Európai Bizottság döntése előtt azonban az EP már rengeteg olyan határozatot hozott, hogy támogatja a kezdeményezést. Mi köze hozzá? A parlamentnek nincs ilyen értékügyekben semmiféle kompetenciája, ezek szigorúan nemzeti hatáskörben vannak, minden tagállamnak saját joga, hogy erről rendelkezzen. 27 külön világ, ahol az emberek majd ezt eldöntik a saját legjobb meggyőződésük alapján. Van egy alkotmányuk – írott vagy íratlan –, vannak hagyományaik. Bízzuk már rájuk, semmi köze ehhez Brüsszelnek. Miért kell ilyenekkel előállni?” – mondta Győri Enikő.

Mindennek ellenállva jött létre a Patrióták közössége, amely elmondása szerint most már az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója: a 720-ból 84 képviselővel vannak jelen, 14 nemzet tagjaival, ami komoly erőnek számít. Ha az Európai Néppárt jobbközép pártként működne, akkor akár jobboldali többség is lehetne benne, ez pedig egy óriási változás az előző ciklushoz képest – fogalmazott.

„Azt éljük meg nap mint nap, hogy a Néppárt tökéletesen tudja, hogy a saját programját és amit ígért a választási kampányban 2024-ben, azt csak velünk tudná megcsinálni. Mert amiket mi mondunk, ahhoz gyáva és gyenge, nem is tudja megcsinálni, de közben a baloldal hiába zsugorodott – különösen a zöldek és a liberálisok nagyon komoly erőveszteséget szenvedtek –, továbbra is fel van ezen háborodva és diktálni akar. De a Néppárt kényelmetlennek érzi a Patrióták a szövetségét, sőt, kinevezték magukat úgymond pro-európai erőknek, Roberta Metsola EP-elnök épp Londonban volt, ahol elmondta, hogy ő a pro-európai erők által megválasztott elnök. De ez egy axióma, attól, hogy én másként gondolkodok, még pro-európai vagyok” – fogalmazott Győri Enikő.