Infostart.hu
eur:
382.91
usd:
331.53
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. A Dunai Finomító a Mol-csoport legnagyobb, Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó létesítménye.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Leszek Miller: felháborító, hogy a Barátság kőolajvezeték ügyében Brüsszel nem áll ki Magyarország és Szlovákia mellett

Az Európai Uniónak közvetítő szerepet kellene vállalnia a Barátság kőolajvezeték ügyében, felháborító, hogy Brüsszel a témában nem áll ki Magyarország és Szlovákia mellett – jelentette ki Leszek Miller volt lengyel kormányfő csütörtök késő este egy népszerű Youtube-csatornán.

Az interjú során Bogdan Rymanowski neves lengyel televíziós műsorvezető arra vonatkozó kérdést tett fel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Barátság kőolajvezeték azonnali megnyitására szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, előtte pedig Szlovákia és Magyarország energiaügyi válaszlépéseket jelentett be Ukrajna ellen.

„Ön kinek az oldalán áll?” – kérdezte Rymanowski.

„Az európai uniós tagállamok oldalán állok, Ukrajna nem egy uniós állam, Magyarország és Szlovákia pedig igen” – válaszolt Miller. Felháborítónak nevezte, hogy Brüsszel „rosszabbul kezeli a két tagállamot, mint Ukrajnát”. Kifogásolta, hogy az ügyben az EU nem indított el formális eljárást Ukrajnával szemben, és nem fogadja el Szlovákia és Magyarország érvelését, úgy viselkedve, mintha Ukrajna már EU-tag lenne, a két ország pedig kívül állna az unión.

Az EU-nak „határozottan közben kellene járnia, ehelyett viszont Ukrajna oldalán áll” – mondta Miller. Lengyelországnak is természetesen Szlovákia és Magyarország mellett kellene kiállnia a Barátság vezeték témájában – fűzte hozzá.

Arra válaszolva, mit tenne az ügyben, ha most ő lenne a lengyel kormányfő, Miller kijelentette: arról próbálná meggyőzni Zelenszkijt, hogy „ne csináljon ilyet”. Arra a felvetésre, hogy biztos-e a szlovák és a magyar helyzetértékelés jogosultságában, vagyis abban, hogy

Ukrajna szándékosan állította-e le a kőolajtranzitot, a politikus elmondta: azt hiszi, hogy igen. „Nem hiszem, hogy a magyar és a szlovák kormányfő kitalált történeteket mesélnének, biztosan megvizsgálták a helyzetet”

– fűzte hozzá. Megjegyezte azt is: tudja, hogy Brüsszelben nagyon határozott a Pozsony és a Budapest iránti bizalmatlanság, de szem előtt kell tartani, hogy Ukrajna a tagjelölt, nem pedig Szlovákia vagy Magyarország.

Kétségtelennek nevezte, hogy a szünetelő kőolajtranzit ügyében azon országok mellett kell szót emelni, amelyek benne vannak az EU-ban. Brüsszel vállalja fel a közvetítő misszióját, rendezze az ügyet, és ne támogassa Kijevet mindig, amikor ilyesmi történik – fogalmazott Miller.

Leszek Miller 2001 októberétől 2004 májusáig volt Lengyelország kormányfője, hivatali ideje alatt lépett be Lengyelország az EU-ba.

Címlapról ajánljuk
Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Hol lesz a „következő Dubaj”? – az Irán elleni háború megtépázta a metropolisz hírnevét

Vaskézzel csapnak le Dubajban a hatóságok a közösségi médiában rakétatámadásokat posztolókra. Elköltöznek az „ex-pat”-ek (a gazdagabb országok migránsait hívják így) Dubajból, az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi központjából. A luxusvárost az adómentességet kereső külföldi dolgozók, az életmódjukkal kérkedő influenszerek és – erről kevesebb szó esik – az ázsiai országokból érkezett kétkezi dolgozók népesítették be. Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború azonban Teherán célpontjává tette. Máris megjelentek a lehetséges jelöltek az „Új Dubaj” helyére.

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

Ezt a legtöbb magyar elrontja a LinkedIn-en, pedig lehetne jól is használni

A LinkedInt Reid Hoffman és több társalapító hozta létre, 2003-ban indult el, kifejezetten szakmai kapcsolatépítésre és álláskeresésre. Ma viszont már sok iparágban az a hely, ahol eldől, hogy egyáltalán szóba állnak-e veled. Közben az AI és a Google is innen szedik a „hivatalos képet” rólad: ha nem mondod el, ki vagy és mit csinálsz, majd megírja helyetted az internet — csak talán rosszabbul. A Portfolio Checklist Extrában Pataki Gergellyel, az Invite Agency alapítójával arról beszélgetünk, mire jó a LinkedIn 2026-ban, mi számít spammnek, és mi az a minimum jelenlét, amitől végre üzlet lesz belőle, nem csak folyamatos scrollozás. Azt is elmondjuk, milyen gyakran érdemes posztolni, és hogy kell jól megtalálni egy potenciális ügyfelet, megrendelőt, üzleti kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×