Címke: harangi szabolcs (60 cikk)

Az afganisztáni földrengés nem volt olyan erős, mint amennyi áldozatot végül is követelt, ennek pedig az az oka, hogy a környéken olyan épületek dőltek össze, amelyek építésekor nem számoltak földrengés-veszéllyel - mondta el az InfoRádiónak az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

Meghaladta a 2100-at a pénteki marokkói földrengés halálos áldozatainak száma. A földmozgás erejét a Richter-skálán 6,8-asra mérték. Harangi Szabolcs egyetemi tanárral, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatójával beszélgettünk.

Valóban vannak ember által előidézett földrengések – erősítette meg az InfoRádió által megkérdezett geológus szakértő. Harangi Szabolcs, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója szerint azonban valószínűbb, hogy Békésben természetes okokból mozdult meg többször is a talaj.

Az elmúlt hétvége magyarországi földmozgásainak okairól, azok megjósolhatóságáról – vagy éppen megjósolhatatlanságáról – beszélt Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt a vulkánok veszélyeiről és a klimaváltozásra gyakorolt hatásukról, de még arról is, mennyire valósak a katasztrófafilmek.

Az izlandi Fagradalsfjall kitörés harmadik felvonásának, úgy tűnik, vége, de a kutatók számos különleges felvételt készítettek. Az egyiken egy - különösen a nagyközönség által - ritkán látott jelenség is megfigyelhető.

A július 10-én délután kezdődő vulkánkitörés tovább folytatódik az izlandi Reykjanes-félszigeten. A kezdeti intenzitása alig csökkent.

Helyi idő szerint hétfőn, 16:40-kor 6 napon keresztül zajló, több mint 12 000 földrengés után a magma áttörte a felszínt és elkezdődött a vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, Reykjavík közelében.

Közel egy évvel a legutóbbi izlandi vulkánkitörés után ismét a figyelem középpontjába került a Reykjanes-félsziget. Néhány nap alatt több mint 6000 földrengést regisztráltak pontosan azon a területen, ahol 2021-ben, majd 2022-ben is vulkánkitörés zajlott. A fejleményekről Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár írását közöljük.

Az Etna hosszabb szünet után lépett működésbe, bár ezt látni nem lehetett, mivel sűrű felhőben volt egész nap a hegy. Afrika egyik legaktívabb vulkánja is felébredt, a Nyamulagira meredek lejtőjén leereszkedő lávafolyam vörösre festi az égboltot a kongói Kivu-tó környezetében. Egy nagy ugrás Mexikóba, ahol a Popocatépetl, azaz a „füstölgő hegy” is beleerősített, kráteréből fél napja folyamatosan ömlik ki a vulkáni hamuanyag, ami szürkévé változtatta a környező településeket.

Aktív fázisba lépett a világ egyik legveszélyesebb vulkánja, a kolumbiai Nevado del Ruiz: múlt héten több mint 6000 rengést produkált. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Földtudományi Intézetének igazgatója szerint a jelek arra mutatnak, hogy a vulkán kitörhet, ez azonban még korántsem biztos.

Az első értékelések szerint az amúgy folyamatosan aktív vulkán az elmúlt 3 évtized legnagyobb kitörését produkálta

Harangi Szabolcs egyetemi tanár az InfoRádióban részletesen elmagyarázta a földrengések egymáshoz való viszonyát, és azt is, mennyire volt várható a romániai földmozgássorozat.

A romániai és törökországi földrengések nem állnak összefüggésben, eltérő szerkezeti egységben, más erők hatására következtek be. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy a keddi 5,7-es magnitúdójú rengést fogja-e erősebb követni – jelentette ki az ELTE Földtudományi Intézetének igazgatója.

Nagyon fontos az oktatás, nagyon fontos, hogy ne csak elmondják, hanem gyakorolják is, mi a teendő, nincs más út, csak ez segíthet egy ilyen esetben – mondta a törökországi földrengés nyomán Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a földrengés lehetséges kiváltó okairól, cáfolta, hogy Magyarország a földrengések szempontjából Európa egyik legbiztonságosabb helye lenne, s elemezte, melyek a leginkább veszélyeztetett területeink.

Földrengések által kifejezetten veszélyeztetett területen történt a törökországi katasztrófa, bár több mint egy évszázada nem volt a térségben komolyabb földmozgás - mondta az InfoRádiónak Harangi Szabolcs geológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. A szakértő szerint az itt lakók még sokáig nem nyugodhatnak meg: hónapokig lehetnek erős utórengések.

Ez az év sem szűkölködött nagy figyelmet kapó vulkánkitörésekben. A felébredések (2020) és a hosszú lávaöntések (2021) éve után idén a "legnagyobb" jelző szerepelt legtöbbször a vulkáni események leírásában. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus gyűjtötte össze az idei év legjelentősebb vulkáni eseményeit.

A modern műszeres megfigyelések kezdete óta Hunga Tonga-Hunga Ha'apai volt a legnagyobb vulkánkitörés, ami számos fontos tanulsággal is szolgált a tudósok számára.

A hawaii Mauna Loa már 38 éve szunnyad, ilyen hosszú nyugodt periódusa nem volt a történelmi időkben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy inaktív. Időszakonként magma nyomul fel a tűzhányó alatt, amit földrengések kísérnek. Most ismét egy ilyen feltöltődés zajlik, ami miatt kiemelt a figyelem. A vulkán különösen veszélyes és nem ad sok előjelet kitörései előtt.

Megdöbbentő tudományos eredményeket mutattak be a tongai tűzhányóról egy bécsi konferencián.

Néhány évtizede nem is tudtunk volna róla, ma azonban más a helyzet - videók mutatják a hangrobbanást és a szökőárt, műholdas felvételeken látszik a víz alatti vulkán kitörése.