eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Nyitókép: Gary S Chapman/Getty Images

Présben van a Kárpát-medence – tudományos magyarázat a balatoni földrengésre

Földrengés volt kedd este Balatonkiliti környékén, a 2,2-es magnitúdójú földmozgást a lakosság is érzékelte. A jelenség okairól az InfoRádió Harangi Szabolcsot, a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetőjét kérdezte.

Előfordulnak Magyarországon földmozgások, rengések, kedden Balatonkilitinél volt a lakosság által is érzett földrengés. Harangi Szabolcs vulkanológus az InfoRádióban elmondta, a Siófok környéki, 2,2-es magnitúdójú földmozgás nem számít túl erősnek.

"A mélysége körülbelül 6 kilométer volt, ez azt jelenti, hogy voltak, akik érezték, de azért messze nem számít olyan földrengésnek, amely miatt aggódni kell. Beleillik abba a földtani szerkezeti képbe, amely jellemzi a térségünket: délnyugati–északkeleti irányban vannak olyan szerkezeti vonalak, amelyek mentén várhatók ilyenek" – tisztázta Harangi Szabolcs.

Ezek a rengések alapvetően azért történnek, mert térségünk "nyomás alatt van":

  • délnyugat felől az adriai kőzetlemez nyomja a mi térségünket északkeleti irányba
  • északkeleti irányból ott van a nagy vastagságú ukrán pajzs, ami a litoszférát illeti.

"Egyfajta présben van a Kárpát-medence, és ez úgy oldódik fel, hogy időszakonként az egykori szerkezeti vonalak, az úgynevezett gyengeségi zónák mentén elmozdulnak egymás mellett oldalirányban a kőzetlemezek vagy kőzettestek" – magyarázta a szakember.

Hozzátette, a Balatontól délre húzódik egy "technikai zóna", amelynek Balaton-vonal a neve, és ez jelentős tektonikai területnek számít Magyarország középső részén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a különböző klímaszcenáriók jeleztek előre – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter figyelmeztetett: az aszály és a nem megfelelő mennyiségű téli csapadék miatt a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja az odalátogatókat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. február 16. 14:09
×
×
×
×