Három nagy, látványos vulkánkitörés is volt az elmúlt napokban a Földön. Az izlandi Reykanes-félszigeten zajló, ami május 29-én, szerdán kezdődött, Harangi Szabolcs szerint a leglátványosabb, bár éppen most látszik lankadni a folyamatos kitörés.

A Fülöp-szigeteki Kanlaon-kitörést azért tartja a legérdekesebbnek, mert bár ez egy olyan vulkán, amely néhány évente kitör, de a mostani kitörés más volt, mint a korábbiak. "A korábbiak alkalmával általában az történt, hogy a magma felhevítette a felszín alatti vizeket és úgynevezett frenetikus kitöréseket produkált. Most viszont úgy tűnik, hogy a magma is a felszínre jött, tehát ez egy úgynevezett magmás kitörés, és nem kevés kén-dioxidot is a magas légkörbe juttatott. Az nem szokványos a vulkán esetében" – ecsetelte a kutató.

A környéken vannak települések, amelyeket ki is kellett üríteni a kitörés után azonnal, és nem lehet kizárni, hogy hasonló a következő napokban is bekövetkezzen.

A Hawaii Nagy szigeten lejátszódott, szintén éjjeli kitörés érdekessége, hogy tavaly szeptember óta nyugalom van ezen a szigeten, de olyan területen történt, ahol utoljára 1974-ben volt vulkáni működés.

"Továbbra is fenntartom azt az állításomat, hogy

a vulkánok nem szeretik a matematikát,

de ebben az esetben azt látjuk, hogy nagyjából ötvenévente van egy visszatérő vulkánkitörés, ami rövid életű volt, nem biztos, hogy jelentős lesz" – mondta Harangi Szabolcs, és hozzátette, 1974-ben is mindössze hat óráig tartott, tehát úgy tűnik, hogy "ezen a szegmensen ilyen rövid életű kitörések vannak", amely hasonló hasadékvulkáni kitörés volt, mint ami Izland esetében is.

Összevetve a kitöréseket az izlandi a legnagyobb, mintegy 30 millió köbméter láva terült szét, és rendkívül intenzív vulkánkitörés zajlik jelenleg is, a legintenzívebb az eddigiek közül. "Keleti, nyugati és déli irányba is halad a láva, és van egy olyan veszély, hogy a központi, a kürtő körüli területről egyszer csak hirtelen zúdul le nagyobb mennyiség, akkor azért az okozhat problémát" – figyelmeztetett a vulkanológus.

Mindeközben persze a Kék lagúna, amely ott van a szomszédságban, kinyitott, jönnek a turisták, bevételre szükség van.

Az, hogy mekkora mennyiségű magma jut a felszínre, függ attól, hogy mennyi keletkezik a mélyben, a földköpenyben. Izland alatt "eléggé jelentős magmaképződési lehetőség áll fenn", és itt ezen a területen "masszív olvadási folyamat zajlik".

A feltörő magmamennyiség attól is függ, hogy mekkora nyomást tud kifejteni az a magma, amely vagy a földkéreg alatt halmozódik fel, vagy pedig alig néhány kilométer mélységben, mint Izlandon. Ezért van az a szakértő szerint, hogy most már ez az ötödik alkalom, amikor december közepe óta elindul egy vulkánkitörés, időszakosan tud feltörni bizonyos mennyiségű magma, és azt már május 29. előtt is érezni lehetett, hogy ebből valószínűleg egy nagyon intenzív kitörés lesz, mert nagyon jelentős volt a felszínemelkedés, amely utalt arra, hogy nagy a nyomása annak a magmának, amely 3-5 kilométer mélységben felhalmozódott.

Hogy merre fog a láva folyni, az alapvetően a felszínnek a lejtésviszonyai adják meg. A szétterült láva aztán jelentősen átalakítja a felszíni lejtésviszonyokat. A vulkáni működés megindulása során másodpercenként 1500-2000 köbméter láva jutott a felszínre, és ez gyorsan folyt, ,aztán ahogy távolodunk a kürtőtől, lelassul a sebesség, de ott is egy óra alatt akár több száz métert is meg tudott tenni a láva, vagyis gyalog el lehet menekülni előle.