Címke: harangi szabolcs (69 cikk)

Harangi Szabolcs egyetemi tanár az InfoRádióban részletesen elmagyarázta a földrengések egymáshoz való viszonyát, és azt is, mennyire volt várható a romániai földmozgássorozat.

A romániai és törökországi földrengések nem állnak összefüggésben, eltérő szerkezeti egységben, más erők hatására következtek be. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy a keddi 5,7-es magnitúdójú rengést fogja-e erősebb követni – jelentette ki az ELTE Földtudományi Intézetének igazgatója.

Nagyon fontos az oktatás, nagyon fontos, hogy ne csak elmondják, hanem gyakorolják is, mi a teendő, nincs más út, csak ez segíthet egy ilyen esetben – mondta a törökországi földrengés nyomán Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, a ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a földrengés lehetséges kiváltó okairól, cáfolta, hogy Magyarország a földrengések szempontjából Európa egyik legbiztonságosabb helye lenne, s elemezte, melyek a leginkább veszélyeztetett területeink.

Földrengések által kifejezetten veszélyeztetett területen történt a törökországi katasztrófa, bár több mint egy évszázada nem volt a térségben komolyabb földmozgás - mondta az InfoRádiónak Harangi Szabolcs geológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. A szakértő szerint az itt lakók még sokáig nem nyugodhatnak meg: hónapokig lehetnek erős utórengések.

Ez az év sem szűkölködött nagy figyelmet kapó vulkánkitörésekben. A felébredések (2020) és a hosszú lávaöntések (2021) éve után idén a "legnagyobb" jelző szerepelt legtöbbször a vulkáni események leírásában. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus gyűjtötte össze az idei év legjelentősebb vulkáni eseményeit.

A modern műszeres megfigyelések kezdete óta Hunga Tonga-Hunga Ha'apai volt a legnagyobb vulkánkitörés, ami számos fontos tanulsággal is szolgált a tudósok számára.

A hawaii Mauna Loa már 38 éve szunnyad, ilyen hosszú nyugodt periódusa nem volt a történelmi időkben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy inaktív. Időszakonként magma nyomul fel a tűzhányó alatt, amit földrengések kísérnek. Most ismét egy ilyen feltöltődés zajlik, ami miatt kiemelt a figyelem. A vulkán különösen veszélyes és nem ad sok előjelet kitörései előtt.

Megdöbbentő tudományos eredményeket mutattak be a tongai tűzhányóról egy bécsi konferencián.

Néhány évtizede nem is tudtunk volna róla, ma azonban más a helyzet - videók mutatják a hangrobbanást és a szökőárt, műholdas felvételeken látszik a víz alatti vulkán kitörése.

Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint, ahogyan 2020, úgy 2021 is a felébredés évének tekinthető, miután Izlandon, a Reykjanes-félszigeten közel 800 év szünet után indult lávaöntő vulkáni működés, La Palma szigetén 50 év nyugalom után történt vulkánkitörés, a karibi St. Vincent szigeten pedig 42 év szunnyadás után volt jelentős robbanásos kitörés.

Összefoglalóval jelentkezett Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető az izlandi vulkánkitörés hivatalos végérről és tanulságairól.

Nem az a kérdés, hogy lesz-e a jövőben globális hatást kiváltó vulkánkitörés, hanem az, hogy mikor – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Harangi Szabolcs vulkanológus, egyetemi tanár, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója. A műsorban az is elhangzott, hogy jelenleg a Föld lakosságának 10 százaléka, vagyis 700 millió ember él vulkáni veszélyben.

A hétvégén zajlott pusztító vulkáni események szomorú következményekkel hívták fel magukra a figyelmet.

Vöröslő éjszakák, csúcs, megnövekedett sziget és fontos következtetések – Harangi Szabolcs foglalta össze, hogy most mit kell tudni a Cumbre Viaje tűzhányóról.

Több mint 50 napja tart a spanyol Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetének az elmúlt évszázadokat tekintve legnagyobb vulkánkitörése, ami sokak életét megnehezíti, a repülőteret is többször le kellett zárni.

A Föld lakosságának mintegy 10 százalékát fenyegeti vulkáni veszély – közölte az Infostarttal az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, aki szerint az lenne a fontos, hogy értsük meg jobban a tűzhányók működését, mert együtt kell élni velük.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport már régóta kutatja a székelyföldi Csomád vulkánt. Bár a tűzhányó utolsó kitörése mintegy 30 ezer évvel ezelőtt volt, nem tekinthető kihunytnak. A legújabb, a szakma egyik legtekintélyesebb folyóiratában a minap publikált felfedezéseik szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma. Ennek alapján nem lehet kizárni a jövőbeli kitöréseket.

Az április 9-én kezdődött robbanásos vulkánkitörés a karibi Saint Vincent sziget északi részén jelenleg is zajlik. A La Soufriére vulkánból néhány óránként ismételten hatalmas robbanással tör fel a szétszakított magma és több mint 10 kilométer magasba tornyosul a vulkáni hamufelhő - tudósítottott Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, akinek írását alább olvashatják.

Új fejezet kezdődött az izlandi vulkáni működésben: vasárnap után szerda éjjel egy újabb hasadék nyílt földfelszínen és ezzel most már négy repedés mentén tör fel a magma. Ennek jelentőségét Harangi Szabolcs, vulkanológus, az MTA levelező tagja mutatta be.

Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető foglalta össze, hogy miről vallanak a lávakőzetek.