Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
319.17
bux:
126768.38
2026. február 26. csütörtök Edina
United States of America and Russia Nuclear deal, threat, agreement, tensions concept
Nyitókép: Ruma Aktar/Gettya Images

Moszkva: Donald Trump hallgatása vészjósló

Oroszország még mindig nem kapott az Egyesült Államoktól semmilyen hivatalos választ a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentéséről szóló, február 5-én lejárt Új START szerződés korlátozásainak további betartására vonatkozó javaslatára – közölte a moszkvai külügyminisztérium.

Az orosz tárca megjegyezte: Moszkva abból indul ki, hogy a felek már nem kötelesek a megállapodás betartására, és szabadon dönthetnek a további lépésekről. Oroszország a szerződés lejárta után is megfontoltan, Washington lépéseinek elemzése alapján fog cselekedni - szögezte le az orosz külügyminisztérium.

Oroszország úgy véli, hogy az Új START szerződés, a nyilvánvaló problémák ellenére, betöltötte alapvető funkcióit, és kezdetben hozzájárult a stratégiai fegyverkezési verseny visszaszorításához. Hangsúlyozta egyben: Oroszország továbbra is nyitott a stratégiai helyzet stabilizálása politikai-diplomáciai útjainak keresésére. Hozzátette: az orosz fél készen áll határozott katonai-technikai ellenintézkedésekre a lehetséges fenyegetések elhárítására a megállapodás lejárta után. A tárca szerint az Egyesült Államok szándékosan nem reagált Oroszország kezdeményezésére a szerződés korlátozásainak meghosszabbítása ügyében.

Washington hozzáállását ebben a helyzetben tévesnek és sajnálatosnak nevezte.

A moszkvai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok destabilizáló tevékenységet folytat a lejárt szerződéssel kapcsolatban. Megjegyezte, hogy 2023 februárjában Moszkva felfüggesztette a szerződés hatályát, mivel egyes szerződéses rendelkezések végrehajtása nem volt kielégítő, valamint az Egyesült Államok teljesen elfogadhatatlanul járt el, ellentmondva a szerződés alapelveinek és a preambulumban rögzített megegyezéseknek.

A hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet.

Januárban a The New York Times című amerikai lapnak Donald Trump elnök azt mondta: hagyni fogják, hogy lejárjon a szerződés hatálya.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben közölte: Oroszország az Új START szerződés lejárta után is kész egy évig tartani magát a megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump erre a javaslatra hivatalosan nem reagált.

Az Egyesült Államok 2017 szeptemberében, Oroszország pedig 2018. február 5-én érte el a szerződésben megszabott értékeket. A dokumentum 10 évre (2021 februárjáig) szólt, egy alkalommal öt évvel meghosszabbítható volt. Oroszország és az USA 2021-ben élt ezzel a lehetőséggel, és az egyezmény hatályát 2026. február 5-ig meghosszabbította.

Címlapról ajánljuk
Kína 120 Airbus repülőgépet rendelne Németországtól
Mentőkötél?

Kína 120 Airbus repülőgépet rendelne Németországtól

Az eddigi értesülések szerint sikeres volt a német kancellár kétnapos kínai látogatása. A tavaly májusban hivatalba lépett Friedrich Merz számára jóval több volt a bemutatkozásnál, a cél a partneri viszony helyreállítása volt. A kínai házigazdák a nyilatkozatok szerint szívélyesnek tűntek – és nagyobb volumenű megállapodásokat is belengettek.

Egy napot adott a Mol, ha a Janaf nem enged, jogi lépések következhetnek

A Mol-csoport szerint időhúzás történik, ezért felszólították a Janafot, hogy haladéktalanul adjon biztosítékot arra, hogy átengedi a tengerről érkező nem szankcionált orosz kőolaj-szállítmányokat. Miután a magyar vállalat szerint – az EU-s és amerikai szankciók alapján – a horvát vezeték-üzemeltető erre köteles, legkésőbb február 27-ig várják az egyenes választ, elutasítás esetén pedig az Európai Bizottsághoz fordulhat, kártérítést indítva.
inforadio
ARÉNA
2026.02.27. péntek, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×