Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Grindavík, 2024. március 21.Lávát lövell ki tűzhányó aktív kürtője a Reykjanes-félszigeten fekvő Grindavík közelében 2024. március 20-án. A december óta negyedik térségbeli kitörés március 16-án kezdődött.
Nyitókép: MTI/AP/Marco di Marco

Harangi Szabolcs: valami megváltozott a mélyben az izlandi vulkánkitörésnél

Aggasztó folyamatok játszódnak a mélybeli magmás rendszerben, közvetlenül a földköpenyből érkezik a vulkánkitörést tápláló magma – mondta az InfoRádióban a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője. A vulkanológus hozzátette: mindössze öt nap alatt több mint húszmillió köbméter láva ömlött a felszínre a Reykjanes-félszigeten.

Tavaly december óta negyedszer volt vulkánkitörés Izlandon, a Reykjanes-félszigeten: az egyik tűzhányó aktív kürtője március 16-án újra lávát lövellt ki Grindavík közelében. Szakértők rövid egy-két napos kitörésre számítottak. Egyes előrejelezések szerint néhány hét múlva újabb vulkánkitörés lehet a térségben.

Harangi Szabolcs az InfoRádióban azt mondta, hogy az izlandi vulkánkitörés még hetekig vagy akár hónapokig is tarthat, és beláthatatlan következményekkel járhat. A geológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatója, aki a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője is, emlékeztetett: 2021. március 19-én kezdődött a vulkáni kitörési szakasz Izlandon, és az elmúlt három évben a mostani a hetedik vulkánkitörés a Reykjanes-félszigeten.

Az első három alkalommal a Fagradalsfjall tűzhányó tört ki, ami a vulkanológus megfogalmazása szerint „turistacsalogató” jelenség volt, ugyanis több százezren zarándokoltak el a helyszínre, hogy láthassák, milyen következményei lettek a történéseknek.

Mint mondta, a mostani esetek teljesen mások, ugyanis sokkal veszélyesebb, jóval intenzívebb kitörésekről van szó. Míg 2021-ben, a Fagradalsfjall kitörésénél fél év alatt 150 millió köbméter láva folyt szét a térségben, addig a mostani esetben

mindössze öt nap alatt több mint 20 millió köbméter.

Harangi Szabolcs összehasonlításképpen megjegyezte: három éve egyetlen hónap alatt „csak” tízmillió köbméter láva ömlött a felszínre. „Ez is jól mutatja, hogy igen jelentős vulkánkitörés zajlik most Izlandon” – tette hozzá a szakértő.

Úgy véli, a jelek arra utalnak, hogy „valami megváltozott” a mélybeli magmás rendszerben. Kifejtette, hogy közvetlenül a földköpenyből érkezik a vulkánkitörést tápláló magma. A mostani történések hasonlóságot mutatnak azokkal az eseményekkel, melyek a Fagradalsfjall 2021-es kitörésénél is tapasztalhatók voltak, így nem lehet kizárni, hogy most is

hosszú ideig – akár hónapokig – elhúzódó jelenségre kell számítani,

a legújabb fejlemények legalábbis ezt vetítik előre. Harangi Szabolcs hozzátette: ugyanakkor semmi sem biztos, akár az is előfordulhat, hogy egyik pillanatról a másikra befejeződik a vulkáni működés, bár most nem ennek van nagy valószínűsége.

A kutatók jelenleg a friss láva és a kőzetek geokémiai elemzésére készülnek, mert ezek szolgálhatnak bizonyítékkal arra, hogy honnan származik a magma, vagyis mire lehet számítani a közeljövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×