A laikusok számára úgy tűnhetett, hogy a korábbi évekhez képest a 2023-as esztendőben jóval kevesebb vulkáni működés, vulkánkitörés történt a világon. Harangi Szabolcs viszont azt mondta az InfoRádióban, csak látszólag volt eseménytelen az elmúlt egy év, valójában „nagyon sok érdekes és izgalmas vulkánkitörés volt”, illetve számos esetben igazából inkább az jelentette a fő kérdést, hogy kitör-e egy-egy tűzhányó, ami azonban nem különösebben kelti fel a legtöbb ember érdeklődését, pedig lényeges tényező ez is.

Tavaly augusztusban ugyanakkor nagyon sokan figyelték szerte a világon, mi zajlik a Nápolyi-öbölben. Mindenki azt latolgatta, vajon kitörhet-e az ottani vulkán. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója felidézte, hogy az akkori esetnél felmerült a kitelepítés lehetősége is, ami több tízezer embert érintett volna. A lávaszökőkút-kitörés azonban gyakorlatilag csak néhány órán át tartott, majd augusztus 14-én, hétfőn kora hajnalban a robbanásos kitörés és a lávafolyás is befejeződött. Kijelenthető, hogy az Etna tavaly nyári kitörése végül szerencsésen zajlott le, valószínűleg nagyobb gondokat okozott volna, ha nappal történik, amikor általában sok turista van a környéken.

Ősszel már Izlandra terelődött a világ figyelme, ahol komolyabb, nagyobb horderejű események miatt izgultak a helyiek: a Reykjanes-félszigeten ugyanis többnapos vulkánkitörés volt, és még jelenleg is fennáll annak a lehetősége, hogy bármikor újra valamilyen vulkáni működés történjen.

Harangi Szabolcs kiemelte, sokat lehetett tanulni ezekből az eseményekből, valamennyi esetnél megfigyelhető volt, mi jelzi a vulkánkitörés megindulását, valamint a magma felszínre jutását is sokféle aspektusból lehetett vizsgálni. Összegezve azt gondolja,

az elmúlt év legfőbb tanulsága, hogy „nem minden előjelet kísér vulkánkitörés”, az egyes vizsgálatok, megfigyelések köré pedig nagyon fontos és előrevivő tudományos munka koncentrálódott.

A vulkanológus arról is beszélt, hogy az előrejelzéseket illetően még mindig nagyon sok a dilemma, nehéz megmondani, hogy az egyes eseteknél mikor tör a felszínre a magma. Ugyanakkor egyre több műszer és technikai eszköz áll a szakemberek, kutatók rendelkezésére. Ezekkel lehet ugyan fogni bizonyos jeleket, de ez sok esetben nem elegendő.

Ha ugyanis közel van a baj, számos egyéb intézkedés szükséges, fel kell készülni a vulkáni működésre és annak hatásaira, következményeire. Nem mindegy az sem, hogy a szakemberek, hogyan kommunikálják megfigyeléseiket, előrejelzéseiket a hatóságok vagy a lakosság felé.

Számos esetben nem lehetett késlekedni

Példaként az izlandi történéseket hozta fel, amikor az előjelzéseket figyelembe véve már jóval a vulkánkitörés előtt földsáncokat építettek több településen, illetve igyekeztek megfelelő védelmet biztosítani a turisztikai látványosságok, valamint az erőművek körül. Az egyetemi tanár közölte:

ezek az eljárások is azt bizonyítják, bizonyos előkészületek elengedhetetlenek annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a nagyobb veszteségek.

A HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője elmondta: komoly kutatómunkát végeztek a szakemberek az elmúlt évben is. A Hunga Tonga-vulkán 2022. januári kitörésének a következményeit például még mindig vizsgálják. Az Infostart is beszámolt róla, hogy két évvel ezelőtt a Csendes-óceán nyugati peremén lévő Tonga szigetív mentén kétszer is olyan jelentős mennyiségű elektromos többlettöltés jutott a földfelszínre a vulkáni felhőből, hogy az globálisan mintegy 15 százalékkal megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét, alkalmanként 5-10 percig. A víz alatti vulkán kitörése extrém mérete, energiája, valamint a légkörre gyakorolt sokféle és összetett hatása révén kiemelkedett a hasonló események sorából.

Ijesztő, hosszan elhúzódó következmények

Harangi Szabolcs kifejtette: egy nemrég végzett kutatás kimutatta, hogy a 2022-es tongai vulkánkitörés következményeként még mindig jelentős mennyiségű vízgőz található a levegőben. Az MTA levelező tagja felhívta a figyelmet arra is, hogy a tudományos munkának köszönhetően jelentős előrelépés történt a vulkánkitörések okainak megállapításában.

A legújabb kutatások szerint ebben a mélyben zajló magmatározó folyamatok feltárása lehet a fő kulcs, és ezek a megfigyelések segíthetnek majd abban, hogy „jobban megértsük azokat a fő jeleket, amelyeket fogni lehet a felszínen”.

Nemcsak a vulkánkitörések, hanem a földcsuszamlások is nagy károkat okoznak világszerte, sajnos időről időre érkeznek hírek jelentős természeti csapásokról. A legutóbbi jelentős – 7,6-es erősségű – földrengés újév napján Japán középső részét rázta meg.

A Japán Meteorológiai Hivatal az Isikava prefektúrában található Noto-félszigeten történt földmozgás után cunamiriadót adott ki a tengerpart mentén fekvő Isikava, Niigata és Tojama prefektúrákra. Az első rengést több utórengés követte: összesen 21, négyesnél nagyobb erősségű földmozgást észleltek. A szerdán közölt adatok szerint eddig 73 halálos áldozatot azonosítottak, de még sokan lehetnek a romok alatt. Több mint 30 ezer embert telepítettek ki az otthonaikból, miközben egyes helyeken nincs víz- és áramszolgáltatás, a mobilkapcsolat pedig akadozik.

Harangi Szabolcs figyelmeztetett, hogy nem múlt el a veszély, még mindig vannak kisebb utórengések. Jelenleg a kiváltó okot, magát a földrengést és annak következményeit is vizsgálják a szakemberek. Mint mondta, a napvilágot látott adatok szerint

legalább 3-4 métert emelkedett a felszín az epicentrum környezetében, a tengerparthoz képest pedig 250 méteres növekedés történt,

amivel „gyakorlatilag egy új tengerpart keletkezett”. Kiemelte, hogy a japán hatóságok nagyon felkészültnek bizonyultak, hatékony munkát végeztek eddig, aminek köszönhetően valamennyire lehetett mérsékelni a károkat. „Ez az eset és annak kezelése is megmutatta, mennyire fontos a felkészülés” – fogalmazott az egyetemi tanár.