Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.73
bux:
131330.15
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Boris Pistorius újonnan kinevezett védelmi miniszter a berlini védelmi minisztérium előtt tartott beiktatási ünnepségen 2023. január 19-én. Pistorius elődje, Christine Lambrecht január 16-án jelentette be távozását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Tízezrével küldik ki a fiataloknak a katonai szolgálatos kérdőíveket Németországban

Hosszú viták után decemberben állapodott meg a német kormány a haderő reformjáról. Ennek lényege, hogy marad ugyan az önkéntesség, ami azonban vészhelyzet esetén kötelező katonai szolgálatra „váltható”. A karmester ezúttal is az ország legnépszerűbb politikusa, Boris Pistorius védelmi miniszter volt.

A kötelező katonai szolgálatot a Merkel-érában az akkori védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg vezényletével takarékossági okokból 2011- ben szüntették meg. A vita gyakorlatilag azóta tartott a hadkötelezettség „visszavezetéséről”, konszenzus azonban a konzervatívok erősödő nyomása ellenére a Scholz-kormány idején sem született.

A CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló, Friedrich Merz vezette koalíció több hónapig tartó egyeztetés után egyfajta kompromisszumban állapodott meg, amit alátámasztott a nemzetközi biztonsági helyzet, mindenekelőtt az ukrajnai orosz háború, ezzel kapcsolatban Németország erősödő fenyegetettsége, továbbá a NATO-n belüli szerepvállalása.

Az idei esztendő első napján élete lépett megállapodás állást foglalt ugyan az önkéntesség fenntartása mellett, de intézkedéseket írt elő a kötelező katonai szolgálat szükség esetén történő bevezetésére.

Így mindenekelőtt arra, hogy előkészítik a jelenleg alig több mint 180 ezer főből álló német hadsereg létszámának „vészhelyzeti” bővítését.

Ennek jegyében született egyezség, hogy a képességek felmérése érdekébe kérdőíveket küldenek ki valamennyi hadra fogható, 18. évét betöltő fiatalnak. Annak kitöltése a fiatal férfiak számára kötelező, a nők számára azonban nem. Noha a kérdéseket az elmúlt hetekben több bírálat érte, a válasz körülbelül az volt, hogy a cél – úgymond – szentesíti azokat.

Alig több mint egy hónap eltelte után az első mérleget a változatlanul népszerű védelmi miniszter vonta meg. Boris Pistorius hangsúlyozta, hogy a kezdeti időszak jól sikerült. Január közepétől több mint 40 ezer kérdőívet küldtek ki, és sokat már vissza is kapták. A szociáldemokrata politikus elismerte, hogy mindennek alapján ugyan még nem lehet reprezentatív következtetéseket levonni, azt ugyanakkor nyugtázta, hogy a koalíciós megállapodásban foglaltak megvalósulása „sínen van”, és látható az előrelépés.

A terv egyébként az volt hogy – a mennyiséget fokozatosan növelve – hetente körülbelül 12 500 kérdőívet küldenek ki.

A Bundeswehr illetékesei a válaszok alapján kívánják meghatározni a címzettek motivációját, illetve alkalmasságát a hadseregnél történő szolgálatra.

A 2008-ban vagy később született férfiaknak ugyanakkor nemcsak a kérdőívet kell kitölteniük, hanem orvosi vizsgálaton is rész kell venniük. A nők számára az orvosi vizsgálat sem kötelező.

Korábbi értesülések szerint a Bundeswehr létszámát az elkövetkező években legalább mintegy 250 ezer főre kellene emelni.

Pistorius szerint a hadsereg átalakítása „teljes gőzzel” zajlik. Az infrastruktúra terén is igyekeznek mindezzel lépést tartani. Ennek kapcsán a laktanyák, illetve a képzési létesítmények bővítésének szükségességére utalt.

Korábbi tudósítások ugyanakkor arról is szóltak, hogy Pistorius lelkesedése ellenére az érintett fiatal generáció számára a toborzás, illetve annak módja egyáltalán nem osztatlanul népszerű. Ifjúsági, illetve diákszervezetek több városban is tiltakoztak a kormányzati szándékok ellen, elítélve a szabadságjogok korlátozását.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×